Még mindig bíróhiánnyal küzdenek

Késik a Zentai Alapfokú Bíróság munkájához elengedhetetlen bírók kinevezése, hangzott el az intézmény hagyományosan háromhavonta megtartott sajtótájékoztatóján, amelyn Pozder Valéria bíró, a bíróság szóvivője az igazságügyi intézmény elmúlt féléves tevékenységét összegezte. Kiemelte, hogy jelenleg az intézményben hét bíró vezeti az eljárásokat, azzal, hogy már huzamosabb ideje folyamatban van hat bíró kinevezése, de az ország alkotmányának a módosítása és a köztársasági képviselőház folyamatban lévő megalakulása miatt ez továbbra is várat magára.

A Zentai Alapfokú Bíróság az idei évet 1511 folyamatban lévő tárggyal kezdte meg, amelyek közül 28 régi, vagyis ezeknek a megoldása több mint három éve húzódik. A 2022-es év első három hónapjában 2171 eljárást indítottak el, így összesen 3682 tárggyal foglalkoztak a bíróságon. Ez idő alatt 1964 esetben sikerült lezárni az eljárást, amelyek között 25 régi eset végére is pont került. Pozder Valéria elmondta, hogy a vizsgált időszakban 7 panaszt nyújtottak be a bíróság munkájára, amelyek közül 4-et alaptalannak ítéltek meg, 3-at pedig elvetettek. A panasztételek tartalma kapcsán megjegyezte, hogy a panaszosok túlnyomó része nincs tisztában azzal, hogy mire is szolgál a panasztétel. Legtöbb esetben ugyanis azok a felek élnek ezzel a lehetőséggel, akik nem elégedettek a bíróság ítéletével, illetve az eljárást vezető bíró munkájával, ezért fordultak a bíróság elnökéhez, illetve az újvidéki fellebbviteli bíróság elnökéhez vagy Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságához, sőt akár az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy vizsgálják át az alapfokú bíróság döntését. A bíróság szóvivője megjegyezte, hogy márpedig hiába gondolják ezt, mivel az igazságszolgáltatás független, a bírók pedig a törvények alapján mondják ki ítéleteiket, egyedül a másodfokú bíróság van felhatalmazva arra, hogy kivizsgálja az elsőfokú ítélet jogszerűségét és törvényességét. Lényegében panasztételt az eljárás résztvevői a bíróság elnökének abban az esetben tehetnek, amennyiben úgy vélik, hogy az eljárást késleltetik, illetve ha érzésük szerint az eljárás vezetése igazságtalanul történik, ami ennek a késleltetéséhez vezethet.

a bírósági eljárások közül kiemelt kettőt, amelyek a közvélemény érdeklődésére is számot tarthatnak. Az egyik esetben a vádlottat állatkínzásért ítélték el, miután agyonvert egy kutyát. A bíróság 100 000 dináros pénzbüntetésre ítélte az illetőt, aki három hónapon belül köteles kifizetni a bírságot. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor 100 napos börtönbüntetést kap. A másik ügyben egy személy családon belüli erőszak miatt került őrizetbe. Az illető az élettársát a hajánál ragadta meg, és egy fémbottal több könnyebb és több súlyos sérülést ejtett a testén. A gyanúsítottat akár 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. Amennyiben a bántalmazott hölgy fizikai állapota a sérülések miatt tartósan megromlik, akkor az elkövetőt 2 és 10 év közötti börtönbüntetésre is ítélhetik. A Zentai Alapfokú Ügyészség a lefolytatott vizsgálati alapján 6 évtől terjedő börtönbüntetést és 3 éves távolságtatást kért a gyanúsítottra.

Horváth Zsolt

(Magyar Szó, 2022. május 18.)