Művészettel a közöny ellen

Gyakran éri a magyar népet a pesszimizmus vádja: nem tudunk felhőtlenül örülni, a legnagyobb jóban is meglátjuk a rosszat, és még vigadni is sírva szoktunk. Erre az előítéletre cáfolt rá az a találékony művész, aki egy kis festék segítségével jópofa színfoltot hagyott maga után a zentai Dositej Obradović utca járdáján.

Az arra járók valószínűleg jó ideje csodálhatják már a közterületek állapotára fittyet hányó utcaművészeti alkotást. A szürke, töredezett járda unalmába vidám kismacskát belelátó művész teljes mértékben kihasználta a környezet adottságait: egy hosszú repedésből cicafarok született, egy másik, nagyobb pedig a macska fejét jeleníti meg. Az alkotás egyszerre varázsol derűt az arra járók arcára, és hívja fel a figyelmet a járda állapotára.

– A kültéri falfirkák, festmények nagyságuk, szín- és formaviláguk miatt felhívják magukra a figyelmet. Egy-egy alkotás közvetíthet politikai vagy társadalmi üzeneteket, de sokszor a művészi önkifejezés sajátos formájáról van szó, sokszor pedig dekorációs céllal születik. A street art esetében gyakran szorosan összekapcsolódik a helyszín az alkotással. Egy adott falfelület vagy utcakép befolyásolhatja a mű alakulását, ugyanúgy, ahogy a kész festmény is átalakíthatja az utcaképet. Kicsit szebbé teszi a világunkat – mondta el lapunknak nyilatkozva Mucsi Attila képzőművész, akinek kültéri alkotásait a zentai hídlábon csodálhatják meg a város lakói.

Nehéz kérdés, hogy milyen sorsot kívánjunk Zenta festett macskájának: a járda kijavítása elkerülhetetlenül eltüntetné az alkotást is, de ha marad a cica, továbbra is csak óvatosan, botladozva közlekedhetünk a gyalogúton.

Gruik Zsuzsa

(Magyar Szó, 2018. szeptember 6.)