Szerelmek szerelme

Csütörtök este egy romantikus drámai előadás került színpadra a Zentai Magyar Kamaraszínház termében. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor házassága a magyar irodalom egyik leghíresebb kapcsolata volt. Székely Bea és Nešić Máté léptek színpadra, megformálva a két művész alakját és romantikus kapcsolatukat. Sok fennmaradt adat árulkodik munkásságukról, azonban, hogy a kapcsolatuk milyen lehetett a valóságban, csak találgatni tudunk. Egy lehetséges képet tár elénk a Szerelmek szerelme című színdarab, amelynek szerzője Mészáros Anikó.

– Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója lesz a jövő évben, ennek apropóján hívta életre az igazgatónk ezt az előadást. Számomra izgalmas volt, hogy nem tudtuk előre, hogy milyen szöveget kapunk, természetesen ismerjük Anikót már régóta, azonban a saját bevallása szerint sem írt még drámát. Azonban roppant kellemes meglepetés volt számomra, amikor elolvashattam a szöveget és egy csomó lehetőséget láttam benne. Másfél hónap alatt megpróbáltuk a szövegben rejlő lehetőségeket színpadra állítani Beával és Mátéval. Nem kevés tényt tudunk előadásunk főhőseiről, Petőfiről szinte mindent, Szendrey Júliáról is egyre többet, de azt, hogy a két ember közötti viszony valójában milyen lehetett, senki nem tudja. Amit mi itt a közönségnek megmutatunk, az a mi variációnk. Én, mint színész, azt gondolom, hogy sokkal izgalmasabb valami újat létrehozni, mint valami meglévőt ismételni, és mi ez által a darab által létre hoztuk a saját Petőfinket és a saját Szendrey Júliánkat – foglalta össze a produkció rendezője, Virág György.

A zenét Juhász Gyula, Keszég Ákos és Mezei Kinga segítettek színpadra állítani, a felvételeken az ő muzsikáik hallhatók. A jelmeztervet Janovics Erika készítette és Harmath Kopasz Éva varrta meg a ruhákat.

– Színészileg a hangsúlyt arra próbáltam fektetni, hogy ez két ember kapcsolatáról szól, ha ez megvan, akkor a többi már csak színezés. Egy nagyon kellemes és feszültségmentes próbafolyamaton vagyunk túl, és ezt nem azért mondom, mert mindenhol ezt mondják, hanem, mert ez valóban így volt. Én nem agyaltam azon, hogy ő milyen művész volt, hanem nemes egyszerűséggel magamra formáltam, Petőfi valamilyen szempontból Máté. Azon túl, hogy egy nagy költő, ő is egy ember, és ezekhez a különböző helyzetekhez, mint a szerelem, a forradalom, úgy hozzányúlni, hogy valós legyen, nem egyszerű feladat, próbáltam az emberibb oldalát átadni. Nem volt egyszerű a verses részeknél úgy előadni, hogy az monológ legyen és szervesen beépüljön a jelenetbe, ez igazán nagy kihívást jelentett számomra – tette hozzá a Petőfi Sándort alakító Nešić Máté.

– Az első és a legfontosabb feladatunk az volt, hogy a szerelmes Petőfit és a szerelmes Júliát kell bemutatunk, de ahogy egyre jobban belemélyedtünk a történetbe és a karakterek formálásába, úgy adódott lehetőségem arra is, hogy Júlia személyiségéből többet is megmutathattam. Hiszen a leírások alapján a valóságban egy nagyon bátor és erős egyéniségű nő volt. Habár nem törekedtünk arra, hogy a valós Szendrey Júliát és Petőfit vigyük a színpadra, sokkal inkább magunkból építkeztünk. Számomra, mint színésznek, az volt a legnagyobb kihívás, hogy ilyen rövid idő alatt elég nagy érzelmi hullámokat élt át Júlia, ezt nem volt egyszerű feladat árnyaltan ábrázolni, de igyekeztünk, igyekeztem – mesélte Székely Bea, aki teljes átéléssel bújt Szendrey Júlia alakjába.

Gulyás Réka

(Magyar Szó, 2022. április 29.)

Fotó: Gergely Árpád