Székely Tibor-emlékest
Székely Tibor felfedező, eszperantista, újságíró, író és világutazó születésének 110. évfordulójáról emlékeztek meg szombaton a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékest elején Székely munkásságát Pejin Attila, a múzeum vezetője méltatta.
Elhangzott, hogy a mai Szlovákia területén, Szepesszombatban született 1912. február 14-én, a gimnáziumot Nagykikindán kezdte el, a jogi tanulmányait pedig Zágrábban fejezte be, emellett képzőművészetet is hallgatott, időközben pedig megismerkedett az eszperantó nyelvvel, amelynek a mozgalmi jellege megfogta őt. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a Zágrábi Újság kiküldött újságírójaként került Argentínába. Közben kitört a második világháború, így a dél-amerikai országban rekedt, mivel zsidó származású volt. Jóval a háború után került vissza Jugoszláviába, időközben bebarangolta Dél- és Közép-Amerika egy részét, néprajzot is hallgatott, régészettel és műgyűjtéssel foglalkozott, ugyanakkor elvállalta, hogy az utazásai során riportokat készít, így jutott el a világ számos országába. Az utazásairól több könyvet is megjelentetett. E barangolások során Székely számos, az általa meglátogatott ország őslakosainak a tárgyi kultúráját is kutatta, s használati tárgyakat gyűjtött össze.
– Őt az ember érdekelte, és az volt az álma, hogy megnyissa az ember múzeumát – hangsúlyozta Pejin, s a jelenlévőket arra emlékeztette, hogy Székely Tibor özvegye annak idején a zentai múzeumnak adományozta a világutazó gyűjteményének jó részét, és lassan másfél évtizede törekednek arra, hogy a kollekciót egy állandó tárlaton tegyék közszemlére.
Az est folytatásában a vajdasági világutazónak egy sokak által nem ismert oldalát mutatta be Đorđe Dragojlović, a szabadkai Székely Tibor Eszperantó Egyesület elnöke, aki Tibor költészetéről tartott egy rövid előadást. Székely ugyanis eszperantó nyelven verseket is írt, ezeket azonban útleírásaival ellentétben elenyésző mértékben fordították le. Dragoljović rámutatott, hogy mindössze 13 versét találták meg, amelyek közül egyet fel is olvasott magyarul. A költemények kapcsán az előadó elmondta, hogy e verseket egy kötetbe szándékozzák gyűjteni, és még az idén ki is szeretnék adni.
Az est befejezéseként a jelenlevők egy újabb fejezetet hallhattak Székely Tibor magyar és szerb nyelven ez idáig még kiadatlan útleírásából, ami a Zentai Városi Múzeum kiadásában remélhetőleg még az idén megjelenik.
Horváth Zsolt
(Magyar Szó, 2022. február 22.)