A kenyér összetart

Szombaton Zentán a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program, a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása, amelynek keretében Magyarországról és a környező országok magyarlakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók. A nemzeti szintű, több mint egy évtizede zajló jótékonysági kezdeményezés szervezői a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyarok Kenyere Alapítvány, és Vajdaságban közreműködik a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ).

A Zentán megtartott Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség a Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplomban szentmisével kezdődött, majd a Lovastanya közelében fekvő búzatáblánál folytatódott, ahol a búza ökomenikus szentelését megelőzően ünnepi műsorral köszöntötték a vendégeket, köztük Potápi Árpád Jánost, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, dr. Bencsik Dávidot, az Agrárminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárát, Jakab Istvánt, a magyar Országgyűlés alelnökét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnökét, dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, dr. Pintér Attilát, Magyarország belgrádi nagykövetét, Szekér Klárát, Magyarország belgrádi nagykövetségének mezőgazdasági és környezetügyi attaséját, Csallóközi Esztert, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulját, dr. Kaizinger Tibort, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának első beosztott konzulját, Erdődi Edvinát, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét, Fremond Árpádot, a VMSZ alelnökét, köztársasági parlamenti képviselőt, Juhász Attila mezőgazdasági államtitkárt, Czegledi Rudolfot, Zenta község polgármesterét, a többi megjelent képviselőt, tanácsnokot, egyházi méltóságokat és a szervezőket.

A vendégeket a házigazdák és a társszervezők nevében Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke üdvözölte. Elmondta, hogy a vajdasági gazdák 2011 óta vesznek részt a Magyarok Kenyere programban, és évről évre egyre több búzaadománnyal járulnak hozzá a nemes célkitűzéshez.

Dr. Bencsik Dávid arról beszélt, hogy a program az összefogás szépségét és erejét hirdeti, és úgy fogalmazott, hogy a kenyér a világ végezetéig az élet ajándéka marad.

Dr. Szili Katalin a nemzeti újrakezdés esztendejében a búza megszenetlését az újrakezdés napjának nevezte. Beszélt arról, hogy a tavasz maga is az újrakezdést jelenti, és arról, hogy ennek most ebben a vírussal átszőtt időszakban szimbolikus és jelképes értelme is van. Hangsúlyozta, hogy újfajta életet élünk, amelyben örülnünk kell a munkának, magának az életnek, és annak, hogy összetartozunk. Végezetül köszönetét fejezte ki Jakab Istvánnak, aki a Magyarok Kenyere programon keresztül megpróbálja összefogni a világ magyarságát.

Fremond Árpád arra mutatott rá, hogy amikor száz évvel ezelőtt meghúzták az országhatárokat, senki sem gondolta volna, hogy mára még maradnak itt magyarok. Úgy fogalmazott, hogy megmaradásunk nagyban köszönhető az itteni magyar gazdáknak, az ő anyaföldhöz való ragaszkodásuknak.

Jakab István a Kárpát-medencei magyar gazdák és a diaszpórában élő magyar gazdák üzenetét, háláját és kérését tolmácsolta:

– Azzal bíztak meg, hogy kérjük az ő nevükben is közösen Isten áldását a munkára, a vetésre, az életre. A Magyarok Kenyere program az élet tiszteletén keresztül köti össze a magyarságot. A lélekben egyesült magyarság képes arra, hogy minden nehézségen túljusson. Amikor felvállaltuk ezt a programot, és elkezdtük segíteni, az első évben tíz tonna búza jött össze, az elmúlt esztendőben pedig már az 1100 tonnát is meghaladta a felajánlott termény. A program lélekben köt össze bennünket: ez az a jelkép, amikor a tizenöt millió búzaszem lisztté őrölve, hozzáadva a kovászt, a vizet, a kenyérben egyesül. A nemzet tagjai, a tizenöt millió magyar így válik eggyé a nemzetben – mondta.

Az ünnepség díszvendégeként Potápi Árpád János arról beszélt, hogy mi magyarok a környező népektől szokásainkban, ünnepeinkben, közös hagyományunkban különbözünk, és a Magyarok Kenyere programot is egy újkeletű közös szokásnak nevezte, amely nemcsak megkülönböztet bennünket más nemzetekről, hanem össze is köti a világ magyarságát. Rámutatott arra, hogy a magyarság mindig is az újrakezdés népe volt, és ezt jelképezi Zenta is a törökök feletti győzelemével.

– A járvány próbára tesz bennünket, de a magyar kormánynak és az itt működő pártoknak, szervezeteknek köszönhetően megerősödve jövünk ki ebből a helyzetből is. Ezt a reményt és derűlátást fejezi ki a Magyar Állandó Értekezlet tavaly novemberi döntése, mely ezt az évet a nemzeti újrakezdés évének határozta meg, és ezt a gondolatot helyezte előtérbe. A magyarság mindig is az újrakezdés népe volt. Még inkább így van ez Zentán, mely nemzeti történelmünk szimbóluma, hiszen ha nem lett volna zentai csata, nem beszélhetnénk újrakezdésről, magyar újkorról a Kárpát-medencében. Ezért is szimbolikus a MAGOSZ azon döntése, hogy a búzaszentelést Zentára hozta el, hogy innen induljon a nemzeti újrakezdés akár a mezőgazdasági év tekintetében is. A jelenlegi helyzetnél sokkal rosszabb dolgok is érték már a magyarságot, és mindenből megerősödve jöttünk ki. Ehhez kívánok mindenkinek kitartást, erőt, és azt, hogy a kenyér mint szimbólum mindig legyen jelen az életünkben, és ennek köszönhetően is beszélhessünk közös magyar jövőről – mondta.

Végezetül hangsúlyozta, hogy közös magyar jövő csak akkor van, ha a járványt legyőzzük, ezért mindenkit arra kért, vegye fel a védőoltást annak érdekében, hogy újra találkozhassunk egymással.

A beszédek és a zenei betétek után következett a búzaföld ökomenikus megszentelése. Ft. Nagy József esperes plébános, Nt. Orosz Attila református lelkész, a Bácskai Egyházmegye esperese, Nt. Dolinszky Gábor evangélikus lelkész, az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház püspökhelyettese az úr áldását kérte a búzamezőkre, a termésre és mindannyiunkra, majd a négy égtáj felé megszentelték a búzamezőt.

A rendezvény a Szózat közös eléneklésével ért véget.

Homolya Horváth Ágnes

(Magyar Szó, 2021. április 26.)

Fotó: Gergely Árpád