Digitalizálják az iratanyagot

A zentai Történelmi Levéltár tevékenysége öt községre terjed ki, Zenta mellett felöleli Magyarkanizsa, Ada, Óbecse és Szenttamás községet is. Tavaly a koronavírus-járvány kitörése, az egy évvel ezelőtti teljes zárlat és az azt követő bizonytalanság drasztikusan kihatott a zentai székhelyű intézmény működésére. Ifj. Fodor István, a levéltár igazgatója az intézmény tavalyi munkájáról és az idei tervekről kérésünkre elmondta, hogy a járványhelyzet miatt a zentai volt kaszárnyának, a levéltár jövőbeni székhelyének a felújítása szünetel.

– Reméljük, hogy csak átmeneti megtorpanásról van szó, és a közeli jövőben, a járványhelyzet javulása után folytatódhatnak a régi kaszárnya épületének a felújítási munkálatai, és ha a tervezettnél később is, de a Történelmi Levéltár belátható időn belül kiköltözik a városháza épületéből a még ott tárolt levéltári anyaggal együtt. Tavaly a vírushelyzethez igazítottuk tevékenységüket, intézményünkben a munka nem állt le, de a zárlat, a korlátozások és a vírusveszély miatt a korábbi évekhez képest jóval kevesebb, 682 bizonylatot adtunk ki. Kevesebb volt a bizonylatok iránt érdeklődő személy, ugyanúgy a levéltári anyagot is jóval kevesebben kutatták, mint az általában szokott lenni. Tartósan mindössze tíz iratfolyóméter levéltári anyagot vettek át feldolgozásra és megőrzésre. A levéltárban őrzött iratanyag mennyisége jelenleg meghaladja a 7200 iratfolyómétert – mondta ifj. Fodor István, és hozzátette, a kialakult járványhelyzet az elmúlt évben a közművelődési és oktatási tevékenységükre volt legnagyobb, leginkább negatív hatással, bár a múlt év elején még sikerült megszervezniük egy nemzetközi tudományos konferenciát, és bemutatásra került egy vándorkiállítás is. Ezt követően azonban az év hátralévő részében nem tudták megvalósítani terveiket. Elmaradtak az általános iskolák 3. és 4. osztályos tanulói számára készített levéltár-pedagógiai foglalkozások.

– Az egyetlen jónak mondható dolog, ami tavaly történt, az, hogy mintegy harminc évig tartó várakozást követően az év elején a köztársasági parlament elfogadta a levéltári iratanyagról és a levéltári tevékenységről szóló törvényt. Végre keretek közé foglalták az eddigi homályos jogalapon nyugvó levéltári tevékenységeket, a kötelezettségeinket és az iratokat termelő cégek, intézmények feladatait is. Nem kell találgatni, nincs vita, egyeztetés, minden levéltár egyformán dolgozik. Az elektronikus dokumentumokkal és a digitalizációval is foglalkozik most már az új törvény. Még szükség van pontosító jogszabályokra, de az új törvényre már tudunk alapozni – mondta a levéltár igazgatója, majd így folytatta:

– Ami a levéltár idei évre vonatkozó terveit illeti, a tavalyi visszaesés után reméljük, hogy 2021-ben sikerül mintegy 300 folyóméter új iratanyagot átvenni, a lehetséges ügyfeleink számát a három Tisza menti községben 1100-ra becsüljük, tehát várható tőlük ekkora iratanyag-mennyiség. A hazai és a nemzetközi trendekkel összhangban az előttünk álló időszakban növeljük a digitalizált levéltári anyag mennyiségét. Reméljük, hogy a tavalyihoz képest több kutató fogja felkeresni intézményünket. A levéltári és könyvtári anyag 60, szakmai és tudományos céllal érkező kutatójának, felhasználójának a fogadását tervezzük, akik számításaink szerint az év folyamán 350 munkanapot töltenek, tölthetnek el a levéltárban. Tervezzük legalább egy tanulmánykötet megjelentetését, és szeretnénk folytatni a levéltár-pedagógiai foglalkozásokat is – mondta ifj. Fodor István, a Történelmi Levéltár igazgatója.

Gergely József

(Magyar Szó, 2021. április 3.)