„Benne ragyog, benne fénylik…”

A járványhelyzethez alkalmazkodva emlékeztek meg az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról a kevi Móra István Művelődési Egyesületben, mert most, ebben a helyzetben különösen fontos, hogy megmutassuk, túl akarunk lenni a nehéz időszakon, és vissza akarunk térni azokhoz az időkhöz, amelyekben a közösség együtt tud lenni, emlékezni és ünnepelni.

Az ünnepi műsor a Himnusszal kezdődött, felemelő pillanatok megélésének lehetőségét biztosítva az egybegyűlteknek, ahogyan mindig, amikor megszólal nemzetünk imája. Az ünnepi köszöntő után, a Szélforgó csoport két fiatalja, Rác Szabó Blanka és Nikolić Andres szavalta el Móra László versét a magyar zászlóról. Baráth László tárogatón röpítette a szabadságharc idejébe a megjelenteket, akiknek az ősi hangszer különlegesen csengő hangja új erőt adott a mindennapok harcaihoz, felismerve, meg kell erősödnünk és meg kell látnunk azt az utat, amelyet eleink kivívtak és megmutattak 1848. március idusán. A műsort a helyi óvodások és kisiskolások zárták Petőfi Sándor Talpra magyar c. versével.

Az egyesület rendkívül fontosnak tartotta, hogy a járványügyi előírások betartása mellett ebben a nehéz helyzetben is megtartsák a rendezvényt, még akkor is, ha erre a megszokottnál szerényebb körülmények között kerülhetett is sor, ugyanis – ahogyan az ünnepi köszöntőben is elhangzott – úgy vélik, nem azt kell néznünk, hogy mit hogyan tudunk megtenni, hanem azt, hogy mit tettünk meg a közösségünk szolgálatában.

Perpauer Attila