Nagyszüleink öröksége

Tornyoson 2016 óta várja sok szeretettel látogatóit a Dózsa György utca 27-es szám alatt található Magda-Lak. A tájház alapítója Szabó Magda nyugalmazott óvónő, aki több mint 40 éve gyűjti a különféle tárgyakat, eszközöket, amelyek a falusi élethez köthetőek.

A hely célja, hogy bemutassa az elmúlt korok szokásait, tárgyi emlékeit a térségből, amelyekre már csak szüleink vagy dédszüleink emlékeznek. Láthatunk itt az adott kornak megfelelően berendezett paraszti és polgári szobákat, valamint ezeken kívül elhelyezett eszközöket, mint például egy fiáker lámpája vagy egy lovas kocsi oldala, rálelhetünk a borkészítéshez szükséges eszközökre vagy különböző kézzel font kötelekre is.

Magda néni elbeszélése alapján bepillantást nyerünk az elmúlt korok szokásaiba, mindennapi életébe.

– Falusi földműves családból származom, olyan helyről, ahol a három generáció még együtt lakott. Ebben nőttem fel, ezek voltak a hétköznapi eszközök, szokások. Nálunk minden adva volt. Semmit nem könyvből tanultam – válaszolta arra a kérdésre, hogy honnan szerezte azt a tetemes tudást, amivel rendelkezik.

A helyiségekben igazi kincseket, ritkaságokat találhatunk, amelyekkel a tájház tulajdonosának vezetésével meg is ismerkedhetünk. Minden egyes darabról kiderül, hogy hívják, mi volt a rendeltetése, hogyan és mire használták.

– Otthon, a családban tanultam meg mindent. A kosárfonástól a söprűkötésen át a bőrvarrásig mindent. Régen mindenki csinált valamit. A nagyapa a kosarat fonta, apuka a söprűt kötötte, a nagyanya fonta a gyapjút a rokkán, a fonalat készítette, anyuka kötött, horgolt. Télen mindent feldolgoztak, ami megtermett a ház körül. Használati tárgyakat készítettek elsősorban, meg a gyerekeknek játékokat – mesélte Magda néni annak kapcsán, hogy hogyan tanult meg ennyiféle kézművestechnikát.

A látogatók megnézhetnek egy helyi készítésű napsugaras oromzatot is, amely az 1800-as évek második felében készült, felváltva az addig jellemzően nádtetővel ellátott házakat. Ezenkívül egyéb különlegességet is találhatunk, mint például egy fekete menyasszonyi ruhát az 1800-as évek közepéről. Megcsodálhatjuk többek között a tájház tulajdonosának helyi kézműves termékeit is: a csuhéból font lábtörlőket, alátéteket, a szőtt szőnyegeket, egyéb kiegészítőket vagy a kötött babákat, és még sorolhatnánk.

Aki szeretne ellátogatni a Magda-Lakba, az ezt előre megbeszélt időpontban meg is teheti, az elérhetőséget a tájház Facebook-oldalán megtalálja. Magda néni örömmel várja az odalátogatókat frissen sült süteménnyel és frissítővel. A Magda-Lakot bárki érdekesnek találhatja, aki szeretné megismerni nagyszüleink hagyatékát vagy a száz évvel ezelőtti vidéki élet kézműveskultúráját, iparművészeti örökségeit. A tájház szívesen lát családokat, iskoláscsoportokat is. A belépő felnőtteknek 200 dinár, gyerekeknek 100 dinár, de a többgyerekes családok kedvezményt kapnak. Amennyiben tehetjük, egy ilyen látogatásra szánjuk rá az egész napunkat, hisz rengeteg a látnivaló.

A Magda-Lak az elmúlt években városi és tartományi támogatásból, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő jóvoltából bővült, a tervek szerint pedig hamarosan létrejön egy közösségi térként és kiállítóteremként is használható épület, ahol alkalmanként oktatás és közös alkotás is zajlik majd, illetve a gyűjteményből válogatott tematikus összeállításokat lehet majd megtekinteni.

Piros Bálint

(Magyar Szó, 2020. november 25.)