Szívünk egészségéért

A szívünk alig néhány héttel a megtermékenyülés után már dobogni kezd, és teszi ezt fáradhatatlanul egészen a halálunk napjáig. Ez az egyik legfontosabb szervünk, amelynek egészsége lényegesen befolyásolja a jóllétünket és az életminőségünket, mégsem fordítunk rá elég figyelmet. A statisztikák szerint a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, pedig egészséges életmóddal ezek egy része elkerülhető lenne. A szív világnapját a Szívvilágszövetség kezdeményezésére tartják meg minden év szeptember 29-én azért, hogy világszerte felhívják a figyelmet a vezető haláloknak számító szívbetegségekre. A szívbetegségekről és azok megelőzéséről dr. Morvai-Illés Blanka belgyógyász szakorvost, kardiológus szakorvosjelöltet kérdeztük.

– Milyen szívbetegségek vannak, és kik a legveszélyeztetettebbek?

– Szívbetegségek alatt érthetjük a veleszületett szívfejlődési rendellenességeket, a szívizomzat, a szívbillentyűk, a szívburok, a szívet ellátó erek betegségeit, valamint a szívritmuszavarokat. Napjainkban a szív-ér rendszeri megbetegedések felelősek az összhalálozás feléért Európában. Ez különösen azért szomorú, mert a rizikófaktorok ismertek, a magas halálozási arányszám pedig főként az egészségtelen életmódunkból adódik. Közismert a dohányzás, az elhízás, a mozgáshiány, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a pszichés stressz szerepe, ugyanakkor a családi kórelőzmény is fontos, ugyanis a szívbetegségek nagy részének genetikai háttere is lehet. Egyes adatok szerint az alkoholfüggők nagyjából egynegyede érintett lehet, bár az aluldiagnosztizáltság miatt ez a szám feltehetően lényegesen magasabb. A légszennyezés is egy fokozódó fontosságú rizikófaktor, tehát az urbanizáltabb vidéken élők szintén veszélyeztetettebbeknek számítanak.

– Miért fontos a prevenció?

– Évente közel négymillióan halnak meg Európában szív-ér rendszerei megbetegedések miatt, miközben a kiváltó okok kezelhetőek, illetve megelőzhetőek lennének. Ijesztően nagyszámú az elhízottak aránya, márpedig az elhízás megfelelő étrend és testmozgás mellett szinte teljesen megszüntethető rizikófaktor lenne. Az elhízás magas vérnyomásra, magas koleszterinszintre, cukorbetegségre hajlamosíthat, amelyek közvetlenül károsítják az érbelhártyát, ami a későbbi koszorúér-elzáródás melegágya. A magas vérnyomás és a cukorbetegség csendes gyilkosok: panaszt évekig nem okoznak, így a diagnózis felállításakor gyakran már visszafordíthatatlan károsodások alakultak ki az érrendszerben testszerte. Ezért fontosak a szűrővizsgálatok, amelyeket az általános orvosok koordinálnak, és panaszmentes felnőtteknél is ötévente javasolt az elvégzésük.

– Milyen tünetek adhatnak okot az aggodalomra?

– A szívinfarktus tipikus tünete a szegycsont mögötti, bal karba sugárzó fájdalom, de gyomortáji vagy akár állcsúcsi fájdalom is jelezhet szívizomelhalást. Ilyen esetekben mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges. A szívelégtelenség jellemző tünetei a légszomj, a kétoldali lábdagadás, a fáradékonyság, a gyakori éjszakai vizeletürítés. Ezek külön-külön is kialakulhatnak, és más, nem szíveredetű betegségek következményei is lehetnek, ezért ilyen esetekben szintén a legjobb felkeresni az általános orvosunkat. Nyugalmi állapotban érzett bármilyen szívverésérzés esetén javasolt a kivizsgálás, valamint szédülés, eszméletvesztés esetén szintén ki kell zárni a szívbetegség fennállását.

– A szív egészségének megőrzése szempontjából milyen életmódot kövessünk?

– Javasolt a dohányzás abbahagyása, a mediterrán étrend követése, az alkoholfogyasztás jelentős mérséklése, valamint a testsúly észszerű ütemű csökkentése. Heti öt alkalommal javasolt legalább 30 perc mérsékelt vagy intenzív testmozgás, de bármilyen csekély mértékben is fokozzuk a testmozgást, már jót tettünk a szívünkkel.

– Az életmódon kívül milyen kockázati tényezők emelik a szívbetegségek előfordulását?

– Az alvási apnoe szindróma egy viszonylag gyakori, de aluldiagnosztizált betegség, ami az alvás alatti légzés többszöri kimaradását jelenti. Tipikus tünete a horkolás, ami néhány másodpercre abbamarad, majd felhorkanást követően folytatódik. Ezek a betegek gyakran panaszkodnak állandó nappali fáradtságról, reggelente sokszor az estinél magasabb vérnyomást mérnek. Kezeletlen esetben ez önmagában is fontos szív-ér rendszeri rizikófaktor. Sajnos manapság nem nagyon lehet egy egészségügyi témájú beszélgetésből kihagyni az új típusú koronavírust. Több tanulmány utal rá, hogy az új típusú koronavírussal való megfertőződés heveny szívizomgyulladás és szívelégtelenség kialakulásához is vezethet. Bár a járvány kezdetén voltak bizonytalanságok a maszkhasználatot illetően, jelenleg az orrot és a szájat is eltakaró maszk zárt térben való alkalmazása egyértelműen szükséges.

– Mit kell tudni a gyermekkorban előforduló szívbetegségekről?

– Gyermekkorban jellemzően a veleszületett szív- és szívizombetegségek fordulnak elő. Gyanú esetén egyes betegségek már a méhen belüli élet során végzett szívultrahanggal kimutathatók. Több közülük műtéti úton teljesen gyógyítható, és a – szükség esetén tüdőátültetéssel együtt végzett – szívtranszplantáció is egyre nagyobb szerephez jut a betegek gyógyulásában.

– Egyre nagyobb hangsúly helyeződik az egészségtudatosságra. Ez egy kardiológus munkájára milyen hatással van?

– Alapvetően nagyon örülünk, ha egy beteg tájékozott a betegségét illetően. A korábbi, hierarchikus orvos-beteg viszony már nem korszerű, a betegekkel inkább partneri együttműködésre törekszünk. Ennek része lehet, hogy a páciens utánaolvas a betegségének, és ha kérdés merül fel, megbeszéljük. Fontos, hogy a beteg értse, hogy mi miért történik, és azt is, hogy ha a Google mást mond, mint az orvos, annak mi az oka. Ehhez joga van, az orvosnak meg kötelessége magyarázatot adni. Ez nem feltétlenül kötözködés. A baj ott kezdődik, amikor a páciens megbízhatatlan, szakmaiatlan internetes tartalmaknak jobban hisz, mint a kezelőorvosának.

Gruik Zsuzsa

(Magyar Szó, 2020. szeptember 29.)