A szabadság vándorai

Szabadság. Sokan, sokféleképpen értelmezik és élik meg, ám abban mindenki egyetért, hogy rendkívül fontos, különösen így, a nyár közepén, a szünidők és az évi szabadságok idején. De vajon változott-e a megítélése a mindennapjainkat átszövő korlátozások hatására, és ha igen, akkor miben és mennyiben? Ezek a kérdések jogosan merülhetnek fel mindannyiunkban, a válasz azonban nem egyértelmű rájuk, hiszen másképpen gondolkodunk, értelmezünk dolgokat, a hozzáállásunktól, az értékrendünktől függően.

A szabadság kérdése különösen aktuális a mostani helyzetben, amikor a szerbiai állampolgárok nem utazhatnak szabadon az Európai Unió országaiba, ami sok család vakációs terveit húzta keresztül, illetve valószínűleg többek esetében a munkavállalással, a kereseti lehetőség biztosításával és ezáltal az anyagi biztonság szavatolásával kapcsolatos elképzeléseiket is felülírta. Hogy mennyire függ össze az anyagi biztonság a szabadság kérdésével, azt mindenki önmagában és önmagának dönti el. Ahogyan azt is, hogyan éli meg a kialakult helyzetet: elfogadja és igyekszik más lehetőségek után kutatni, vagy pufog, háborog, átkoz, összeesküvés-elméleteket gyárt, eltaszít mindent, ami másféle gondolkodásmódot igényel.

Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy nemcsak minket, felnőtteket sújt a jelenlegi helyzet, hanem a gyermekeket is komoly kihívások elé állítja. Ha ugyanis a diákok szemszögéből szemléljük a kérdéskört, akkor is megállapítható bizonyos fokú változás, hiszen számukra elsősorban a szünidő jelenti a szabadságot, ezúttal azonban jócskán korlátozott a megszokott szünidei tevékenységek száma, kevesebb szórakozási és kikapcsolódási lehetőség áll rendelkezésükre, elmaradnak a fesztiválok, a bulik, sőt a medencék nyitva tartása is bizonytalan, illetve a kisebbek számára tervezett szünidei foglalkozások és táborok sem kerülnek megrendezésre. Ezáltal valamennyien több időt töltenek a számítógép, a tévé meg a mobiltelefon előtt, amivel kapcsolatban joggal merül fel a kérdés, hogy vajon a számítógépes játékok, vagy a tanulással egybekötött játékok kerülnek-e náluk előtérbe.

A helyes arányok megtartásához és a mértékletesség gyakorlásához természetesen elengedhetetlen a szülői odafigyelés, vagyis nagyjából ugyanazok az élethelyzetek kerülnek újra előtérbe, amelyek az online oktatás során átszőtték a mindennapjainkat. Az oktatás terén a jövőkép is bizonytalannak tűnik, hiszen még mindig nem tudjuk pontosan, hogyan is indul majd el az új tanév, éppen ezért mindannyiunknak sok-sok türelemre és feltöltődésre van szüksége az évi szabadságok ideje alatt, igaz, azoknak más formáját kell választanunk, mint amik az eredeti terveinkben szerepeltek, és talán éppen ezért tekinthető rendkívül fontosnak az, hogy ha fizikailag nem is szárnyalhatunk minden helyzetben szabadon, legalább gondolatban legyünk a szabadság vándorai! Ehhez kívánok erőt és kitartást mindenkinek!

Máriás Ildikó