Négyről ötre
Arról valószínűleg külön tanulmányt lehetne írni, hogy krízishelyzetek időszakában milyen társadalmi jelenségek idézik elő az összeesküvés-elméletek villámgyors terjedését a közösségi médiában, s hogy mely történések szolgálnak alapul a konteóknak. Az ilyen elméleteknél a legtöbb esetben egy-egy új, az emberiség számára ismeretlen mozzanat, technikai változás kerül rivaldafénybe, egyszerűen azért, mert a hagyományokhoz szeretünk ragaszkodni, az ismeretlentől való egészséges félelem pedig megóv minket a veszélytől. Nincs ez másképp most sem, amikor minden médium a koronavírus-járvánnyal foglalkozik. A pandémia jó táptalaja lehet az összeesküvés-elméleteknek, s ezekből – valljuk be – nincs hiány. Az életünkbe belépő egyik újdonság nem más, mint az 5G, amiről sok pontatlan információt és álhírt olvashattunk a közelmúltban.
Az 5G elnevezés nem egy szuperhatalmi, globális állam titkos tervének fedőneve, szimplán az ötödik és egyben legújabb generációs mobiltechnológia rövidítése. Előzőleg volt 1G, 2G, 3G és 4G, így nem ér minket váratlanul, hogy a következő lépcsőfok éppen az ötös. A technológia fejlődését korábban is túléltük, sőt gyakorlatilag észre sem vettük, így fiziológiai szempontból ezúttal sem valószínű, hogy problémába ütközünk. De vegyük is sorra, mit hozhat mindennapjainkba ez az új, vezeték nélküli adatátvitel, ami a 4G továbbfejlesztett változata.
Sokak számára ismert, a fejlett nyugati problémák közé sorolható „óriási” gond, amikor egyszerre streamelnénk egy nagy felbontású videót, amit kivetítünk a tévénkre, közben az ágyban pihenve a mobilunkon böngésznénk a webes tartalmakat. Csakhogy az adatátvitel legjelentősebb részét lefoglalja a streamelés, az oldalak pedig idegtépő lassúsággal töltődnek be: a megszokott 2 másodperc helyett mondjuk fél percet is kell várnunk. A szituáció leírva is komikus, de az 5G akár erre is megoldást nyújthat. Az újgenerációs technológia legnagyobb előnye ugyanis épp a gyorsaságban rejlik, amivel még nagyobb felbontású tartalmakat még gyorsabban tudunk fogyasztani, bármiféle akadozás nélkül. Az egyszeri, mindennapi internethasználó nagy eséllyel mindössze ennyit fog érzékelni a 4G-ről 5G-re váltás esetében.
Egyeseknek már a jelen, a közép-kelet-európaiak számára egyelőre inkább „csak” a közeljövő, hogy okoseszközökkel ruházzuk fel otthonunkat. Nemcsak a mobiltelefonunk és a tévénk lesz smart, hanem a frizsiderünk, az autónk, a garázs, de még a világítás is. Ezek az okoskészülékek ma még drágának tűnhetnek, de hamarosan megfizethetőek lesznek, s ha egy picit mélyebben is kell a zsebünkbe nyúlni értük, hosszútávon mindenképpen megérik a befektetést. Azért, mert az 5G-vel ezek az eszközök egymás között is kommunikálnak majd, a távolból irányíthatjuk őket, s ha éppen bekapcsolva hagytuk a lernit, a tabletünkről ki tudjuk kapcsolni, így nem ég le a ház, és kevesebb lesz a villanyszámla is. A hipergyors kommunikáció miatt már nem lehetetlen, hogy a körte az óramutató állását követve éppen csak hangulatfényt sugározzon vagy sötétedés után teljes erővel világítson a dolgozószobánkban. Mindezek a változások az átlagember életében is érzékelhetőek lesznek, de a határ valójában a csillagos ég: a tudományok képviselői az 5G-t felhasználhatják a virtuális és a kiterjesztett valóság, de még a játékipar és a robotika fejlesztésére is.
Az 5G-vel kapcsolatban leggyakrabban egészségügyi aggályok merülnek fel. Európa-szerte tüntetnek a bevezetése ellen, mert egyesek szerint a magasfrekvenciájú sugárzása rákot és egyéb megbetegedést idézhet elő az emberben. Azt ugyan még korai kijelenteni, hogy az 5G semmiféle hatással nincs az emberi szervezetre, de nemzetközi tanulmányok sora bizonyítja, hogy ilyen drasztikus elváltozásokat egészen biztosan nem okoz a testünkben. Van viszont egy sokkal valósabb félelem az új technológia kapcsán: a biztonság. Az a társadalom, amely mindenét az internetre kapcsolja, igazi aranybánya a bűnözőknek. Látva a közelmúlt botrányait a személyes adatok kiszivárgásáról és nagyvállalatok közti megosztásáról, jogos lehet a félelem, hogy életünk fontos pillanatai illetéktelen kezekbe kerülnek, főleg akkor, ha megvizsgáljuk, hogy a környékünkön jelenlévő mobilszolgáltatók többnyire kínai gyártmányú eszközökkel próbálják kiépíteni az 5G-s hálózatot. Végső soron elmondhatjuk, hogy az 5G-vel sem más a helyzet, mint egyéb, korábbi technológiákkal: nagy lehetőségeket rejtenek, de nem mindegy, hogy mire használjuk.
Az ötödik generációs mobiltechnológia hamarosan átveszi a hatalmat a 4G-től, de bevezetése jelentős pénzmennyiséggel jár, ugyanis teljesen új rendszert kell felépíteni a semmiből. A régebbi eszközök nem lesznek automatikusan kompatibilisek az új technológiával, így az átállás sem egyik napról a másikra történik.
Fehér Miklós