Nagy sikerrel mutatta be legújabb előadását pénteken este az Adai Színtársulat, amelynek tagjai ezúttal rendhagyó módon a zentai BeeHome Közösségi Házban tárták első ízben a közönség elé a Jules Renald műve nyomán készült A szakítás öröme című produkciójukat, amelyet Lőrinc Tímea Pataki Gyűrű-díjas színésznő rendezésében állítottak színpadra.
A különleges hangulatú előadásban egy pár szakításának története elevenedik meg, amelynek tagjait az Adai Színtársulat többszörösen díjazott színjátszói, Csuvik Viktor és Pozsgai Zsófia formálják meg. A két főszereplő számára saját bevallásuk szerint óriási kihívást jelentett a próbafolyamat, hiszen először játszottak kétszereplős darabban, amely egészen másfajta színpadi jelenlétet igényelt részükről, mint a korábbi produkcióik.
– Nagyon élveztem a próbafolyamatot, mivel korábban még sosem szerepeltem kétszereplős előadásban, amit óriási kihívásként, ugyanakkor kiváló fejlődési lehetőségként éltem meg. Elképesztően sokat tanultunk Timitől, amiért rendkívül hálás vagyok neki. Mivel csupán hárman vettünk részt az előadás elkészítésében, sokkal jobban oda tudtunk figyelni egymásra, aminek köszönhetően sokkal bensőségesebb viszony alakulhatott ki köztünk. Az általunk megformált szereplők személyiségjegyei mindkettőnk esetében sok mindenben eltérnek a mi személyiségjegyeinktől, sőt talán nem túlzás azt állítani, hogy kifejezetten ellentétesek a mieinkkel, viszont egymásból nagyon sokat tudtunk építkezni. Az is nagymértékben megkönnyítette a szerepformálásunkat, hogy Timi mindig olyan hihetetlenül jó és pontos instrukciókat adott, hogy azonnal tudtuk, mi az, amit látni szeretne tőlünk az egyik vagy a másik jelenetben, és ezeknek igyekeztünk is maximálisan eleget tenni – hangsúlyozta Pozsgai Zsófia, az előadás női főszereplője, akivel mindebben partnere, Csuvik Viktor is teljes mértékben egyetértett.
– Elég intenzív munkafolyamaton vagyunk túl, és úgy érzem, ahhoz képest, hogy amatőrök vagyunk, Timi hihetetlenül sokat ki tudott hozni belőlünk, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy a bemutató után volt, aki azt mondta, az előadás megtekintése közben úgy érezte, mintha nem is amatőröket nézne, ami annak ellenére, hogy nyilvánvalóan túlzás, igen jó érzéssel tölt el bennünket. Ez azt bizonyítja, hogy mások is látják annak a fejlődési folyamatnak az eredményeit, amit mi megéltünk. Az, hogy csupán ketten vagyunk az előadásban, sokkal intenzívebb jelenlétet és jóval nagyobb felelősséget is igényel részünkről, ez azonban még izgalmasabbá tette a próbafolyamatot, amely mindvégig nagyon jó hangulatban zajlott. A szerepformálás során sokat segített, hogy már az első felolvasások idején sokat beszélgettünk a két szereplőről, arról, hogy egy-egy mondatuk mögött milyen érzelmek, milyen gondolatok húzódhatnak meg és hasonlók. Mivel az általam megformált figura egészen más mentalitású, mint amilyen én vagyok, jóval temperamentumosabb nálam, így a szöveg mellett arra is oda kellett figyelnem, hogy a mozdulataim se az enyémek legyenek, hanem sokkal inkább az övéi, ami ugyancsak izgalmas kihívást jelentett számomra – magyarázta Csuvik Viktor.
Lőrinc Tímea, az előadás rendezője kifejtette, sokat változtattak az eredeti darabon, ugyanis annak a nyelvezete eléggé régies, sok olyan szófordulat lelhető fel benne, amelyeket ma már nem használunk, ezeket viszont igyekeztek kiiktatni a szövegből, hogy az a mai fiatalok számára is érthető és fogyasztható legyen.
– Mivel magam is színész vagyok, a próbafolyamat során rendezőként is elsősorban a színészekből indulok ki. Amikor kérek tőlük valamit, akkor az általában úgy történik, hogy elképzelem, én hogyan valósítanám meg, majd megpróbálom elmagyarázni nekik azt a szándékot, azt az indíttatást, amelyből kiindulva eljuthatnak az általam elképzelt megoldásig. Azért is választottam ezt a drámát, mert szövegcentrikus, és ezért nagyon fontos szerep jut benne a szereplők személyiségének. Éppen ezért a próbafolyamat során azzal foglalkoztunk a legtöbbet, hogy honnan hova jutnak el a karakterek, és miként tudnak egymással minél színesebben, minél gazdagabb érzelemvilággal kommunikálni. Nagyon hálás vagyok a két színésznek, hogy ennyi energiát és ennyi munkát belefektettek ebbe az előadásba, mert úgy gondolom, hogy példaértékű az a hozzáállás, amellyel végigcsinálták a próbafolyamatot, az pedig, hogy esetükben mindez mellé még jókora tehetség is párosul, egy nagyon izgalmas és örömteli találkozást eredményezett – emelte ki Lőrinc Tímea, aki reményének adott hangot annak kapcsán, hogy lesz még alkalma együtt dolgozni az Adai Színtársulat tagjaival.
A szakítás öröme című előadás, amelyet vasárnap este az adai színházteremben is megtekinthettek az érdeklődők, Ada község önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, valamint a Szarvas Gábor Könyvtár, a TM-People International Kft. és a Jusoft Informatikai Kft. támogatásával valósult meg.
Máriás Endre
(Magyar Szó, 2019. október 14.)