A helyi identitás és a kulturális örökségek összefüggéseit kutatják
A Nemzeti Művelődési Intézet tavaly első alkalommal írta ki a közművelődési kutatási programokat támogató pályázatát. A Közművelődési Tudományos Pályázati Program keretén belül tizenegy egyetemi hallgató és témavezetőjük, illetve három kutatócsoport kutatását támogatják. Utóbbiak között van a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Művelődéstudományi Intézetén belül működő kutatócsoport is, amelynek tagjai 2019 szeptemberétől 2020 augusztusáig folytatják le a vajdasági kulturális örökségek és a helyi identitás összefüggéseit vizsgáló kutatásukat.
A regionális, lokális kulturális örökségek és a lokális identitás összefüggései – a helyi értéktárak funkcióinak felmérése Vajdaságban című kutatásukban vajdasági munkatársak is részt vesznek. A kutatócsoport pénteken Zentára látogatott, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel együttműködve egy kerekasztal-beszélgetés során feltérképezze a vajdasági magyar kulturális kapcsolati hálót, lehetővé téve ezzel a kutatási téma alaposabb tanulmányozását. Dr. Újvári Edit egyetemi docens, a kutatás vezetője elmondta, hogy a kutatásukhoz több felajánlott téma közül választhattak, amelyek közül a határon túli magyarság közművelődési, közösségi életének kutatására esett a választásuk.
– Úgy gondoltuk, nagyon is kézenfekvő, hogy vajdasági témakört válasszunk, hiszen több hallgatónk is van, aki innen származik, és már korábban is számos szakmai kapcsolatot hoztunk létre és tartottunk fenn ezzel a térséggel. A kutatásunk a Tisza mente közművelődési, közösségi életét szeretné feltárni. A hallgatóink bevonásával interjúsorozatot fogunk készíteni a vajdasági kulturális és közművelődési csoportok vezetőivel, rákérdezünk a hagyományok ápolására is, és áttekintjük a Vajdasági Magyar Értéktár funkcióját is – emelte ki dr. Újvári Edit.
Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója az értéktár feltárásáról elmondta, hogy egy nonprofit, alulról építkező folyamatról van szó.
– A mi dolgunk az, hogy megkeressük azokat a helyi közösségeket, amelyek ebben partnerek. Ez egy nagyon hosszú folyamat, amelyet még 2016-ban kezdtünk el. Segítséget kaptunk a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztályától és a Nemzeti Művelődési Intézettől is. Jelenleg a kollégák folyamatosan kint vannak a terepen, hogy minél több egyesületet és civil szervezetet meggyőzzenek az értéktár fontosságáról – hangsúlyozta Gondi Martina, hozzátéve, minden hasonló, együttműködésen alapuló és a közművelődéssel foglalkozó munkafolyamat segíti az intézet munkatársai által végzett terepi munkát, ezért nagy öröm számukra, hogy a szegedi kutatócsoport éppen térségünket választotta kutatási témájául.
Gruik Zsuzsa
(Magyar Szó, 2020. január 19.)