Ötéves a Semmelweis Egyetem Pető András Karának vajdasági munkája

Öt évvel ezelőtt kezdődtek a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Karának fejlesztő kurzusai itt, a Vajdaságban, és ez alatt az idő alatt 204 személy vett részt a foglalkozásokon – hangzott el tegnap a Zentai Alkotóházban az ötéves munka eredményét összegző sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Feketéné dr. Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánhelyettese, Csuka Pál, a nemzetközi kapcsolatok koordinátora és Perpauer Attila, a Magyar Nemzeti Tanács tagja.

Perpauer Attila elmondta, hogy a Vajdaságban felmerülő igényekre reagálva a Magyar Nemzeti Tanács vette fel a kapcsolatot az akkori Pető András Főiskolával, így a szervezésükben, a magyar kormány támogatásával, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságával és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel közösen indították meg a munkát 2014 decemberében.

– 2015-ben már szűrés is volt, ezt követően elkezdődtek a háromhetes intenzív kurzusok. Eddig összesen 9 kurzust tartottak, ahol olyan személyekkel foglalkoztak, akik központi idegrendszeri sérülésekkel élnek, szklerózis multiplexben, Parkinson-kórban szenvednek, vagy stroke utáni állapotban vannak. Voltak babás-mamás csoportok, foglalkoztak fiatalokkal és felnőttekkel is, valamint csoportfoglalkozásokra is sor került, amelyek a szülői támogatást segítették elő.

A szakemberek nemcsak Zentán, hanem Zomborban, Kishegyesen és Muzslyán is végeztek szűréseket, amelyek abban segítették a konduktorokat, hogy pontosan meg tudják állapítani az idegrendszeri károsodás fokát. Az intenzív kurzusokra Zentán került sor a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ termeiben, és egyszer a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium termében. A háromhetes kurzus szállás-, étkezési, technikai és könyvelői költségeit, valamint a szórványban a szűrés szállás- és étkezési költségeit a Magyar Nemzeti Tanács fejlesztőpedagógiai programja fedezte a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központon keresztül.

Perpauer hangsúlyozta, hogy az öt év alatt összesen tíz alkalommal volt szűrés a Vajdaságban, 32 településéről érkeztek páciensek, és bejelentette, hogy március 1-jén Zomborban szűrnek, valamint február 25-én Zentán indul az újabb háromhetes intenzív kurzus két konduktor részvételével.

Feketéné dr. Szabó Éva dékánhelyettes arról beszélt, hogy hosszú távú együttműködésben gondolkodnak, és akár az itteni szakemberképzési lehetőség is szóba kerülhet.

– 2014-ben, amikor magam is tagja voltam az első tárgyaló delegációnak, magunk sem gondoltuk, hogy öt év alatt ilyen eredményeket érhetünk el. A Semmelweis Egyetem Pető András Karának stratégiájában kiemelt jelentőséget kapott a határon túli konduktív nevelési ellátás bevezetése. Miután a konduktív nevelés az elmúlt ötven év munkájának köszönhetően már Ausztráliától Japánig jelen van, 2014-ben úgy gondoltuk, ez az utolsó pillanat, hogy a határon túli magyarokhoz is eljuttathassuk. Ebben köszönjük partnereinknek, a magyar kormánynak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak és jelenleg a Semmelweis Egyetemnek a támogatását. Rengeteg előkészítés és szervezőmunka, az erőforrásainkkal való gazdálkodás tette lehetővé, hogy Vajdaságban és általában a határon túli területeken összesen 25 helyen tudjuk a konduktív nevelést biztosítani. A konduktív nevelést azután kezdtük el itt megvalósítani, hogy több évtizedes tapasztalatunk volt az intervallum konduktív nevelés terén. A nemzetközi igények kényszerítettek ki egy új típusú konduktív nevelési ellátást, ez az intervallum konduktív nevelési ellátás, amelynek céljai eltérnek a folyamatos konduktív neveléstől. Itt, a Vajdaságban is éppen erre volt szükség. Ez a három hét arra alkalmas, hogy az orvos diagnózisa után a konduktor el tudja dönteni, hogy a konduktív nevelés alkalmas-e a gyermek fejlesztésére. A központi idegrendszeri sérülés nagyon összetett sérülés, amely a klasszikus értelemben nem gyógyítható, így aztán nagyon fontos eldönteni, hogy a meglévő tünetek jelenlétében mi az, amivel ezekben az intenzív időszakokban foglalkozni kell annak érdekében, hogy a gyermek fejlődése elindulhasson. Hangsúlyt fektettünk a szülői kurzusokra, ahol a szülőknek elmagyaráztuk a konduktív nevelés lényegét, valamint azt, hogyan tudják otthon hasznosítani a kurzuson látott feladatokat. Fontos számunkra, hogy itt a gyermekek fejlesztésében részt vevő szakembereket is bekapcsoljuk a jövőben, hiszen egy évben egy vagy két alkalommal megtartott háromhetes időszak nem elég a helyreállításra. Az öt év eredményei alapot adnak arra, hogy távlatos együttműködésben gondolkodjunk, és mivel mi egy felsőoktatási intézmény vagyunk, akár a képzési feltételekről is beszélgethetünk. A mi terveinkben szerepelhet székhelyen kívüli képzés, szakirányú képzés, illetve szülői és más szakembereknek bevezető és tájékoztató kurzusok tartása.

Csuka Pál, a határon túli programok vezetője elmondta, hogy Vajdaságban összesen 33 konduktor volt jelen ez alatt az öt év alatt, és a konduktorok 535 napot töltöttek itt. Hangsúlyozta, hogy a határon túli területeket figyelembe véve Vajdaságban végezték el a legnagyobb munkát, holott nem ez a legnagyobb terület. Elmondása szerint azt tervezik, hogy ebben az évben a szórványban is tartanak intenzív kurzusokat, hogy az ottani rászorulóknak ne kelljen utazniuk.

Homolya Horváth Ágnes

(Magyar Szó, 2019. február 21.)