Embernek maradni az embertelenségben

Nem kizárt, hogy a maga módján, az emberi civilizáció nem is olyan távoli jövőjét vetíti elénk Bene Zoltán Áramszünet című legújabb regénye, amelyet a hétvégén a zentai Alkotóház közönsége is megismerhetett. A kortárs szegedi író ugyanis egy olyan disztópiába kalauzol el minket, amelyben a bolygónk nagy részén, feltehetőleg egy óriási napkitörés hatására szinte valamennyi elektromos eszköz visszavonhatatlanul meghibásodik, s legalábbis a Föld északi féltekéje sötétségbe borul, az állami gépezet összeomlik, az emberi közösségek közötti kommunikáció pedig megbénul.

A Kortárs Kiadónál megjelent regény főhőse-elbeszélője Czeredi Hunor Gábor, aki felismeri, hogy a túlélés mind egyedül, mind kisebb csoportokban bizonytalan: a valódi közösségek régen megszűntek, és úgy tűnik, a káosz még sokáig fog tartani, s ezért egy Kira nevű lánnyal a menekülést választja, s így vándorolják be Szeged környékét és a Délvidéket. Ezzel párhuzamosan a főhős korábbi élete is kibontakozik előttünk, megelevenedik az ezredforduló körüli évtizedek Magyarországa, mindenekelőtt Szeged. Kallódó értelmiségiek, sorsok, patthelyzetek, lázadás és beletörődés kényes határvidéke egy megrekedt, vergődő társadalomban, a hanyatló civilizáció szorongatásában.

Bene Zoltán 1973-bam született Kecskeméten, jelen pillanatban pedig Szegeden él. A középiskolát követően a szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatója volt, 2002-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának média szakirányú művelődésszervezőjeként szerzett oklevelet, de 1999–2002 között ugyanezen intézmény könyvtár szakát is elvégezte, 2011-ben pedig andragógia MA diplomát szerzett, 2012-től 2015-ig a Szegedi Tudományegyetem filozófia doktori iskolájának hallgatója, majd doktorjelöltje is volt. 2001 óta számos szépirodalmi folyóirat közli írásait, így többek között publikált a Tiszatáj, a Hitel, a Székelyföld, a Liget, a Duna-part, a PoLíSz, a Kortárs, a Magyar Napló, az Ezredvég, valamint a vajdasági Sympsion, a Sikoly, a zEtna folyóiratokban, és napilapunk Kilátó mellékletében is. A Szegedtől Szegedig és Az év novellái című antológiák több alkalommal közölték elbeszéléseit.

A 2011 novembere és 2017 novembere között működő SzegediLap kulturális-művészeti portál szerkesztője volt, 2017. július 1-étől pedig a Szeged várostörténet és kulturális folyóirat főszerkesztőjeként is tevékenykedik, de ez idáig 14 regényt, novelláskötetet és egy tanulmányt is megjelentetett. 2006-ban neki ítélték a Fehér Klára-díjat; 2013-ban a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál Érdemérmét; 2014-ben Szeged Város kulturális elismerését, a Kölcsey-érmet vehette át; 2016-ban és 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatásában részesült. 2017-ben Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai című kötete (Budapest, Liget Műhely, 2016.) lett Szegeden az Év Könyve.

Horváth Zsolt (Magyar Szó, 2019. február 4.)