A Vöröskereszt vajdasági szervezete minden évben huszonöt csomagot továbbít a zentai aktivistáknak, akik ezeket eljuttatják a Vöröskereszt hetén született gyermekek és szüleik számára – nyilatkozta az adományozás kapcsán Đukić Teodora, a zentai szervezet munkatársa, aki elmondta, hogy a csomagokban törülközők, takarók, rugdalózók találhatók, amelyek az első naptól kezdve elengedhetetlenek a kisbabák gondozásához. Egyúttal hozzáfűzte, hogy a Vöröskereszt szerbiai szervezetétől egyfajta emlékkönyvet és egy kis kozmetikai csomagot is kapnak a kisbabák, ezeket úgyszintén eljuttatják hozzájuk.
Minden kismama számára rengeteget jelent ez az adomány, mert azt jelenti, hogy ez a társadalom nem feledkezett meg róluk – nyilatkozta dr. Slobodan Živković nőgyógyász és szülészszakorvos, aki egyben azt is hozzáfűzte, hogy az utóbbi időszakban sajnos egyre kevesebb az újszülött, s emiatt nagyon súlyos demográfiai problémáról beszélhetünk, de az ehhez hasonló szép gesztusok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közeljövőben javuljon a helyzet.
A Nemzetközi Vöröskereszt 1949-ben nyilvánította május 8-át világnappá, ez a dátum az alapító, Henri Dunant svájci író születésnapja. Dunant 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközetnek, és nagyon megrázták a látottak, ezért megpróbált segíteni a sebesülteken, mégpedig úgy, hogy a szomszédos falu lakosaitól önkéntes segélycsapatokat szervezett, amelyek nemzetiségre való tekintet nélkül vettek részt az ápolásban, segítségnyújtásban.
Elképzelése szerint olyan nemzetközi szervezetre volt szükség, amely bármely hadviselő fél szempontjából semleges, ezért elvárható, hogy humanitárius és ingyenes ápolási szolgáltatásainak nyújtását egyik fél se akadályozza vagy korlátozza.
1863 februárjában alakult meg a Sebesült Katonáknak Nyújtandó Segély Nemzetközi Bizottsága, (1880-tól Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága), majd október 26-án Henri Dunant részvételével nemzetközi bizottság határozott a Vöröskereszt megalapításáról. 1901-ben Henri Dunant megkapta a Béke Nobel-díjat a Vöröskereszt megalapításáért. A szervezet jelképe a vörös kereszt lett, mely a svájci zászló inverze. Tekintettel arra, hogy a mozgalom kiterjedt az iszlám országokra is, így a jelkép kiegészült a vörös félholddal, majd 2005-ben a vörös kristállyal. A vörös kereszt jelképet a genfi döntések értelmében orvosi és humanitárius járművekre és épületekre lehet festeni, hogy megvédjék őket a katonai támadástól. 1983-ban a szervezet neve Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság Ligájára, majd 1991-ben a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság névre változott.
A Vöröskereszt megalakulása óta megszakítás nélkül, háborúban és békében egyaránt tevékenykedik. Ennek köszönhetően megszülettek azok a nemzetközi egyezmények, amelyek szabályozzák a csatlakozó országok részére kötelezően előírt, az ellenség sebesültjeivel, elfogott katonáival, a legyőzött ország katonáival és polgári személyeivel való bánásmódot.
Vállalt feladatai alapján természeti vagy más katasztrófahelyzetben segélycsapatokat működtet, segíti a menekülteket, közreműködik eltűnt személyek felkutatásában, segíti hazatérésüket. Egészségneveléssel, házigondozó-szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás-oktatással hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez. Háború esetén szerepet vállal a rászorulók mentésében, nyilvántartásában. Önkéntes véradások szervezésével segíti az egészségügyi ellátást.
Horváth Zsolt
(Magyar Szó, 2021. május 11.)