Az elmúlt időszak valóban nagyon nehéz volt a civilek számára. Hiába volt meg a hajlandóság a próbák és összejövetelek megtartására, hiába volt biztosítva a helyiség, sőt a pályázatoknak köszönve a munkához szükséges anyagi feltételek is, a járványügyi rendelkezések ugyanis rendre meggátolták a programok megszervezését és megtartását.
A civil vezetők folyamatosan követték a válságstáb üléseit, figyelemmel kísérve, hogy hány személy lehet egyszerre egy légtérben, majd számolták a négyzetmétereket, biztosították a fertőtlenítőket és maszkokat, vagyis minden tőlük telhetőt megtettek a közös munkához szükséges feltételek megteremtése érdekében.
A Hagyományaink Ünnepére készülve ezúttal több lehetőség is nyitva áll az egyesületek számára. Az biztos, hogy meg kell szervezni a rendezvény, ahogyan az is, hogy újra kell szervezni a civil életet. Van rá igény, mert szükségünk van egymásra. Ki kell emelni a Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ munkatársait, akik alaposan és nagy körültekintéssel igyekeznek felmérni a lehetőségeket. Zenta mindig is büszke volt civil életére, és most is olyan emberek szervezik, akik odaadással és nagy alázattal dolgoznak a közösség érdekében.
Mindenkire szükség van, mindenkinek megvan a helye a civil szférában! A táncosok, az énekesek, a hagyományápolók, a modern művészetek képviselői, a humanitárius szervezetekben tevékenykedők, a környezetvédők és a számtalan egyéb civil szerveződés keretében aktívkodók egyaránt fontos szerepet töltenek be közösségünkben.
Ezért olyan fontos, hogy újra elindul a civil élet, lassan sor kerül a próbák és az összejövetelek megszervezésére is, természetesen a vonatkozó előírások betartása mellett. Szükségünk van egymásra, ezért vigyázzunk egymásra!
Perpauer Attila