Meddig maradhat a zentai Tiszavirág uszály?

Ha górcső alá vennénk a Zenta város jellegét meghatározó nevezetességeket, a Tisza folyó minden tekintetben a lista elején lenne, még ha időnként oly mostohán is viszonyulnak hozzá sokan. A Tiszán pedig ott ringatózik a Tiszavirág uszály, amely az idők során úgyszintén egyfajta jelképévé vált a városnak, s amely egyben a zentai csónaktulajdonosok kikötője, valamint ott raktározzák kajakjaikat és kenuikat a Tiszavirág Kajakklub sportolói és a Tiszát kedvelő zentaiak is.

A múlt század harmincas éveiben épített uszályt az 1970-es árvíz után vontatták Zentára, eredetileg abból a célból, hogy a nagy malom silói előtt elsüllyesszék, mert úgy találták, hogy ott nagyon kritikus a part, végül aztán nem ez történt, hanem a hajót Nagybecskereken átalakították csónakkikötővé – mesélte Borbély Ferenc, a Tiszavirág Kajakklub egyik alelnöke.

– Maga a klub a korábbi Vlado Bagat csónakklub jogutódjaként működik, 2005-ben az akkori vezetőség eldöntötte, hogy kajakszakosztályt is alapít, amely azóta, összhangban az új sporttörvénnyel, Tiszavirág Kajak- és Rekreációs Klubként végzi a tevékenységét. Ennek a sportklubnak versenysport és rekreációs sport alosztályai vannak, ez utóbbi gyakorlatilag lefedi a Tisza-szeretők táborát, akik között ott vannak a horgászok, túrakajakozók, túrakenuzók, csónak- és kishajó-tulajdonosok, mindenki, aki a Tiszát szereti, és valamilyen módon kapcsolódik a folyóhoz – magyarázta az illetékes.

Borbély Ferenc elmondta, hogy az utóbbi években annyira megnőtt a csónak-, kishajó-tulajdonosok, illetve túrakajakosok, túrakenusok száma, hogy nem tudnak elegendő kikötőhelyet biztosítani, viszont bővítésre nincs lehetőség.

– Mintegy százötven úszóalkalmatosság-tulajdonos van nálunk, plusz negyven–ötven klubbarát jár le nyaranta tagként a hajóra fürödni, napozni, beszélgetni. Ezenkívül ötven versenyzője van a klubnak, akik elég szép sikereket érnek el. Számukra a hajó gyomrában tároljuk a versenykajakokat, és innen szállnak vízre – ecsetelte beszélgetőtársunk, aki hozzátette, a csónaktulajdonosok részére a kikötőhelyek száma igencsak korlátozott, klubbarát viszont bárki lehet, aki ezt szeretné, és évente befizeti a 2000 dináros tagsági díjat. A létesítményen gondnok van, emellett éjjel-nappal videomegfigyelés alatt áll, a beléptetés pedig elektronikus úton történik, vagyis a tagságnak van személyre szóló chipje. Borbély szerint óriási az érdeklődés a tagság iránt, ezért a zentai lakosok elsőbbséget élveznek, habár egyelőre nincs kikötésre szabad hely.

Az elmúlt időszakban a városban olyan hírek keltek szárnyra, melyek szerint néhány éven belül a Tiszavirágot ki kell vonni a forgalomból. Borbély ennek kapcsán elmondta, hogy ezeknek sajnos van némi alapjuk, a közelmúltban ugyanis megváltoztak, szigorodtak az úszóalkalmatosságokra vonatkozó technikai feltételek.

– Ez az uszály még szegecseléses technológiával készült, nem pedig hegesztésessel, ezért hegesztéssel nem lehet javítani, mert a hőtől kitágulnának a szegecsek, így az uszály nem tudna megfelelni a műszaki vizsga technikai követelményeinek. Nem tudjuk, hogy meddig bírjuk még használni. Ezek a követelmények ugyanakkor csak az uszályra vonatkoznak, nekünk viszont tizenkét dokkunk is van, két nagy és több kisebb méretű. A dokkokat már az új törvény szellemében újítottuk fel, vagyis nem hordókon vannak a felfüggesztések, hanem szabványos, műanyag hengereken fekszenek, ezek pedig regisztrálhatók és működtethetők – hangsúlyozta Borbély Ferenc, majd hozzáfűzte, hogy a zentai önkormányzat régóta dédelgeti egy folyami kikötő kiépítését.

– Évekkel ezelőtt a községi képviselő-testület határozatot fogadott el erről, és a községi idegenforgalmi iroda tavalyi évzáró fogadásán többek között elhangzott az is, hogy a zentai önkormányzat egy magyarországi cégnek jóváhagyta folyami kikötő létesítését a Tiszán, ekkor abbéli reményüknek is hangot adtak, hogy ez a magyar vállalat sikeresen pályázik a munkálatokra, de azóta nincsenek információink, hogy ez ügyben történt-e valamilyen előrelépés – mondta Borbély Ferenc.

Horváth Zsolt

(Magyar Szó, 2020. december 4.)