Rendhagyó pedagógusnap
Az idei év sajnos több szempontból is rendhagyónak tekinthető. Rendezvények, kiállítások, táborok és más fesztiválok tömkelege maradt és marad el. Vannak, amelyeket online módon tartanak meg, vagy ahogyan a lehetőségeik engedik. A járványügyi helyzetre való tekintettel az idei pedagógusnapi rendezvények is elmaradnak, és ez így is van rendjén. Figyelni és vigyázni kell egymásra!
A pedagógusokat, a tanügyi dolgozókat kreatív módon illik köszönteni. Nemcsak azokat, akik jubilálnak, hanem minden óvodapedagógust, tanítót, tanárt és azokat is, akik a háttérből segítik a munkájukat, illetve azoknak a céloknak a minél eredményesebb megvalósítását, amelyektől vezérelve nap mint nap bemennek a csoportszobába vagy az osztályterembe!
Áldozatos munkájuk gyümölcsét folyamatosan tapasztaljuk valamennyien, hiszen fogadják gyermekeinket, törődnek velük, oktatják és lehetőség szerint nevelik is őket, sőt nemcsak őket, hanem közben minket, szülőket is.
Mindannyiunk életében vannak olyan pedagógusok, akikre szívesen emlékszünk; akiknek munkája által utat és pályát választottunk; akiknek a példamutatása szinte az egész életutunkat meghatározta; akiknek cselekedetei, szavai és mondatai életünk végéig elkísérnek minket.
Mindez természetesen ma sincs másképp, hiszen gyermekeink, unokáink is ezt az életet élik. Kiváló pedagógusok segítik őket nemcsak a tanulásban, hanem a belső konfliktusok és egymás közötti viharos kapcsolatok rendezésében is, mindeközben megpróbálva megértetni szüleikkel, hogy erre mind-mind szükség van, hiszen így kell felnőni: meg kell tapasztalnunk a világot, meg kell ismernünk önmagunkat, és ezáltal a világ is megismer bennünket. Ez a pedagógus feladata. Ez volt és ez is lesz mindig. A pedagógusok napja alkalmából, még ha idén rendhagyó is, emlékezzünk arra, hogy bennünket is jó emberek, kiváló pedagógusok vettek körül, akiknek köszönhetően azzá lehettünk, amivé válni akartunk. Sokuknak talán ma már csak az emléke él, ám valójában gondolataik, felénk nyújtott kezük mindig is itt maradnak velünk, hiszen bennünk élnek tovább. Éppen ezért ünnepeljük, még ha rendhagyó módon is, a múlt, jelen és a jövő pedagógusait!
Perpauer Attila
