Lezajlott a Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom

Miután három éven át a Zentai Sportcsarnok adott otthont a Szent Mihály-napi Táncháztalálkozónak és Sokadalomnak, a szervezők ezúttal jelentős változtatásra kényszerültek: annak érdekében, hogy ne alakuljon ki nagy tömeg, öt helyszínre vitték el a neves rendezvényt. Így pénteken Hajdújáráson, Óbecsén és Magyarszentmihályon jöttek össze a népművészettel foglalkozók, szombaton pedig Zentán és Topolyán, és a nézők száma mindenhol korlátozott volt. Az esemény jellege is egészen más volt, hiszen ez ideig tánctanulás, kirakodóvásár, kiállítás, kézműves foglalkozások, népi gyermekjátékok bemutatója, vetélkedő tarkította a rendezvényt, és egész napos kikapcsolódást, szórakozást, tanulási lehetőséget nyújtott, most pedig kimondottan a színpadra szorult.

A szervezők, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság ezúttal is garancia volt a rendezvény színvonalára, és habár a közös éneklés, táncolás elmaradt, igényes színpadi produkciókat láthatott a közönség minden helyszínen. Juhász Gyula szervező elmondta, hogy ennek a formának is megvolt a szépsége, és az volt a fő szempont, hogy a folytonosság megmaradjon, és jövőre remélhetőleg a már megszokott tartalmakkal és tényleg gazdag programmal várhatják a résztvevőket.

– Mivel ezúttal ilyen kevés nézőt tudtunk fogadni, ezt azzal próbáltuk áthidalni, hogy a Pannon Televízió több helyszínről is élőben közvetített, és minden műsort felvett, vagyis a tévénézők a közeljövőben mindet megnézhetik. Fontos volt, hogy ne hagyjuk ki ezt az évet, hogy megszólítsuk a népművészettel foglalkozókat, hiszen ez is egy módja volt a találkozásnak, bemutatkozásnak. Én azt hiszem, a közönség mindenhol színvonalas programot láthatott, melynek összeállításában nagyban segítettek a helybeli művelődési egyesületek – mondta Juhász Gyula.

Zentán szombaton délután a Zentai Magyar Kamaraszínház adott otthont a rendezvénynek. Elsőként a kamarateremben Virág György mesemonológgal fogadta a gyerekeket, majd a felsőhegyi Apró Botond, Fajka Flórián és Kőrösi Lejla mondtak mesét.

Ezt követően a nagyterembe tevődött át a helyszín. Az adai Bodros tamburazenekar vidám muzsikájával indult a program, majd Papp Heléna mondott mesét. Heléna a Felsőhegyi Mesemondó Műhely aktív tagja már évek óta. A felsőhegyi műhelyből több fellépő is érkezett: Papp Vilmos és Deák Viola szórakoztató és igényes mesemondása is a műhely színvonalát igazolta. A fiatal és kezdő népzenészek közül a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület zenekara mutatkozott be, melynek tagjai mindössze pár hónapja kovácsolódtak eggyé, és ezúttal dél-alföldi népdalokkal érkeztek, majd a már jókora tapasztalattal és nagy tudással rendelkező Potyka és bandája muzsikált. Természetesen a tánc sem maradt el: a magyarkanizsai Ördögcsáklya kamara-táncegyüttes először bogártelki összeállítással lépett fel, majd berzencei táncokat mutatott be. Az énekesek közül Magyarkanizsáról Bosznai Sára gyergyói dalokkal kedveskedett a közönségnek, a zentai Szeles Veronika somogyi dalokkal áll színpadra, a magyarkanizsai Turbolya leánykar pedig moholi népdalokat hozott. A zentai tájszólás megőrzését szívügyének tekintő Nagy Abonyi Szabolcs Mesék innen-onnan címmel mondott el helyi történeteket. A műsort Mészáros Gábor vezette.

Homolya Horváth Ágnes 

(Magyar Szó, 2020. szeptember 28.)

Fotó: Gergely József