Védjük a bőrünket!

Jól tudjuk, hogy a tűző napon megfelelő védelem nélkül súlyosan leéghetünk, ami hosszú távon komoly betegségek kialakulásához vezethet. Ugyanakkor a napfény áldásos hatásai sem ismeretlenek számunkra: nemcsak jóleső érzés süttetni magunkat a napon, hanem eközben a szervezetünk D-vitamin-termelését is serkenthetjük. Hogy mindezek fényében mikor és főként hogyan tartózkodjunk a napon, arról dr. Szögi Perge Aliz bőrgyógyászt, a zentai Dermamed bőrgyógyászati szakrendelő vezetőjét kérdeztük.

– Hogyan kerülhetjük el a napozás káros hatásait?

– A nyár kellős közepén vagyunk, bár való igaz, hogy a világkrízis megzavarja a nyaralásra vágyókat, ezért az emberek nem mennek tömegesen a tengerre. Ettől függetlenül a folyópartok, a tavak, a kerti medencék mellett lehet napozni, és kell is. A napozásnak sokkal több a pozitív oldala, mint a negatív. Ha betartjuk az alapszabályokat, akkor jó közérzetet biztosít, relaxál, ez pedig jót tesz az embernek. Az egyik alapszabály, hogy tíz órától délután négyig vagy ötig nem lehetünk kint a tűző napon, nem fekhetünk ki napozni. Ezenkívül fényvédőt kell használni, 25-ös, 30-as vagy 50-es faktort. Ez attól függ, hogy kinek milyen a bőrtípusa, és hogy hanyadszor megy ki a napra. Ha először, pár napig érdemes 50-est használni, később ezt lehet csökkenteni. Nagyon fontos, hogy akármilyen fényvédőt is használunk, a déli napra nem fekhetünk ki. Ilyenkor hűvösbe kell húzódni, ne süttessük magunkat. Árnyékban is megéghetünk, főleg a világos bőrűek, azaz az 1-es és a 2-es bőrtípusúak, ezért a hűvösben is fényvédőt kell használni, de ide elég a gyöngébb is.

– Milyen gyakran kenjük be magunkat újra a fényvédő krémmel?

– Vannak vízálló fényvédő kenőcsök, amelyek ugyan nem pörögnek le a bőrünkről a víz hatására, de ezekbe olyan mikroszemcséket is tesznek, amelyek bedugítják a pórusokat, az izzadságmirigyek kivezető csatornáit. Ez szintén gondokhoz vezethet, ezért nem kell vízálló krémeket használni. Attól függően, hogy mennyit vagyunk kint, félóránként, óránként érdemes újra bekenni magunkat egy egyszerű fényvédővel.

– Bízhatunk a kézműves naptejekben, vagy inkább ne használjunk házi készítésű szereket?

– Nem vagyok híve az otthon, természetes alapanyagokból készített fényvédőknek. Ezekkel az a gond, hogy a bennük lévő gyógynövények vagy más természetes alapanyagok potenciálisan allergogének. Mint szakember mondom, hogy bár biztosan sokaknak jók ezek a krémek, de a rendelőben azt látom, hogy sokaknál allergiát váltanak ki. Ezért azoknak a napvédőknek vagyok a híve, amelyeket gyógyszertárakban, drogériákban lehet venni, és amelyek parabén-, parfüm- és adalékmentesek.

– Mit tegyen, aki leégett a napon?

– Elsősorban húzódjon el egy hűvös szobába, hűtse magát tiszta vízzel, naponta többször. Fontos a folyadékpótlás is. Lehet venni napozás utáni hűsítő krémeket, de az olyan házi praktikákat nem ajánlom, mint a fogkrém, a joghurt vagy az aludttej alkalmazása, hiszen ezek megint csak különböző elváltozásokat okozhatnak a bőrön. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha olyan általános tünetek is jelentkeznek, mint a napszúrás vagy a túlmelegedés, a hőguta. Láz, hidegrázás, fejfájás, hányinger, hányás esetében fel kell keresni az orvost. Ha a leégett felület kiterjedése nagy, akkor enyhe borzongás jelentkezhet, ez természetes velejárója a leégésnek. Ha nagyon hólyagos a bőr, akkor is orvoshoz kell fordulni.

Gruik Zsuzsa

(Magyar Szó, 2020. július 25.)