Határbejárás

Hajolj a térkép fölé a történelmünk és sorsunk előtt értetlenül álló idegennel, és mutasd meg neki, hová kell utaznunk, ha az ezeregyszáz éves Kárpát-medencei életünk kezdetének jelképét, Vereckét keressük. S hol esett el a forradalmi lelkületű költő, Petőfi Sándor a szabadságharcban, és merre van a tragikus emlékű Arad. Sokkal korábban pedig melyik városban született Hunyadi János és fia, Mátyás király, így Nándorfehérvár is a látókörébe kerülhet. Az igazságos Mátyás városában jött a világra Bolyai Farkas; a fia, János délebbre. Rálelhettek a bibliafordító Károli Gáspár szülővárosára vagy a húsz nyelven író és olvasó Kelet-kutató Kőrösi Csoma Sándor falujára.

És ha csapongani van kedved térben és időben, megmutathatod, hol látta meg a napvilágot Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem szerzője vagy a törökverő és verselő Balassi Bálint; beszélhetsz II. Rákóczi Ferenc fejedelemről, majd Kölcseyről és a Hymnusról. Nem kellene megfeledkezni Madáchról és Mikszáthról, a mesemondó Benedek Elekről és a nagy mesélő Jókairól, Arany Jánosról meg Tompa Mihályról, Adyról, Kosztolányiról és Márairól… Talán az ismerkedő is hallott valamit a tudós föltaláló Jedlik Ányosról, kevésbé a hozzánk közeli nyelvész Szarvas Gáborról. Meglehet, hogy hallgatta Bartók Béla zenéjét, miként láthatta Csontváry, Munkácsy, esetleg még Than Mór valamely festményét is.