A zentai Lajka Állat- és Természetbarátok Egyesülete civil szervezet tevékenységét túlnyomórészt az állatvédelem teszi ki. Mint azt Pető Beáta, az egyesület alelnöke elmondta, főként kutyákkal foglalkoznak, ugyanakkor macskákkal és más kisállatokkal is volt már dolguk. Civil szervezetről lévén szó, a tagok a szabadidejüket áldozzák fel azért, hogy az állatokon segítsenek.
– A család, a munkahely, a gyerek mellett erre is jut idő, illetve most már ott tartunk, hogy a családra jut néha idő a Lajka mellett – fogalmaz Pető Beáta, aki úgy látja, nagyon változó, hogy az embereknek mennyire fontos az állatvédelem. Szerinte az állatvédelemben és az állattartásban egyaránt a végletek a jellemzők: van, aki mindent megtesz a kisállatáért, és családtagnak vagy lakótársnak tekinti, más pedig szenvtelenül kidobja az utcára, mondván, „ez csak egy kutya”. Így szaporodik a kóbor állatok száma. Ők pedig ezeket a kutyákat igyekeznek mielőbb új gazdához juttatni, és addig is gondoskodni róluk. Mivel Zentán nincs menhely, ezért sok kutya ideiglenes befogadóhelyeken él. Az ő ellátásukat a szervezet önkéntesei szervezik meg: minden kutyának ennie, innia kell, ki kell takarítani a helyüket, meg kell őket sétáltatni, figyelni kell, hogy szükségük van-e állatorvosi ellátásra. Ezt pedig minden nap meg kell tenni.
– Ez nem egy olyan tevékenység, amit ma megcsinálok, mert éppen van hozzá kedvem, aztán meg egy hónapig nem csinálom, mert nem érek rá. Ez nem így működik. Rendszeresen el kell látni a kutyákat – szögezi le Beáta.
Amikor megalapították a szervezetet, akkor még úgy tervezték, hogy a felvilágosító tevékenységen lesz a hangsúly. Végül azonban ez nem így alakult, a fő tevékenységük az állatmentés lett.
– Kénytelenek vagyunk foglalkozni azzal, amikor egy kölyök- vagy egy beteg, szenvedő kutyát találunk az utcán, hiszen nem lehet őket ott hagyni. Mivel nincs menhelyünk, ezeket a kutyákat nagyon nehéz elhelyezni, így gyakorlatilag állandóan telt házzal dolgozunk. Ez jelenleg 40-50 kutyát jelent – magyarázz az egyesület alelnöke, hozzátéve, miután a megmentett kutyákat ideiglenesen elhelyezték, megpróbálnak nekik örökbefogadó gazdákat találni. Ez nem egyszerű feladat, hiszen egy-két kutyánál többet nem sokan akarnak tartani, így pedig hamar telítődik a terep.
– Eleinte nagyobb intenzitású volt a befogadás, most már ez lecsökkent. De szerencsére mindig vannak, akikre számíthatunk. Számunkra óriási segítséget jelent, amikor valaki nem tőlük fogadja be a kutyát, hanem az utcáról – hangsúlyozza Beáta.
Az utcáról azonban kevesen mernek kutyát befogadni, hiszen nem ismerik az állatot. Nem tudják, hogy bánt vele az előző gazdája, csak sejtik, hogy ha az utcára került, akkor biztosan rosszul. Nem tudják, mennyi ideje él kóbor kutyaként, és mennyi időbe fog telni, amíg megszokja az új környezetét. Sokan azért nem vállalkoznak arra, hogy az utcáról fogadjanak be kutyát, mert úgy gondolják, hogy az utcán nevelkedett kutya akár veszélyes is lehet a gazdájára vagy annak gyerekeire nézve. Beáta szerint viszont akkor sem ismerjük jobban a kutyát, ha más úton szerezzük be.
– Ha vásárolok egy kölyökkutyát a tenyésztőtől, akkor lesz egy viselkedési forma, amit elvárok tőle, mert ismerem az őseit meg a fajtáját. De semmi sem teljesen biztos, nincs rá biztosíték, hogy a kutya úgy fog viselkedni, ahogy kell. Nyilván az örökbefogadásban van kockázat, mert nem ismerjük az állat előéletét, viszont ezek a kutyák borzasztó hálásak tudnak lenni. Időre van szükségük, hogy megbízzanak az emberben, de ha egyszer elkezdenek kötődni a gazdájukhoz, akkor nincs náluk hűségesebb állat – fejti ki Beáta, hozzátéve, a Lajka önkéntesei a mentés mellett arra is igyekeznek gondot fordítani, hogy az állattartókat felelős viselkedésre tanítsák. Ebbe beletartozik a csippelés és az ivartalanítás is, a felelős állattartás azonban nem csak ezekre korlátozódik.
– Egy felelős gazdi mindent megtesz az állatáért. Rendszeresen viszi állatorvoshoz, szűrésekre. Nagyon fontos például a szívférgesség szűrése. Védi a kullancsok és a bolhák ellen is. Emellett nagyon fontos a dolog érzelmi része is: foglalkozni kell a kutyával, nem elég csak megetetni, játszani, sétálni is kell vele, és a simogatás is nagyon fontos. A kutyákat tanítani is kell, hiszen sok a kutya, sokan élünk együtt, így pedig elengedhetetlen, hogy mindenki szocializálja a kutyáját – magyarázza Beáta.
Az állatokról való megfelelő gondoskodás pedig hozzájárul ahhoz, amit a szervezet honlapja küldetésként meghatároz: az ember védelméhez a környezet védelmén keresztül.
Gruik Zsuzsa
(Magyar Szó, 2020. május 12.)