Házhoz viszik, amit kell!

Zentán kedden jelentették be, hogy a község törzskara mobil csoportokat hozott létre annak érdekében, hogy segítse a 65 évnél idősebbeket az élelmiszerhez és a gyógyszerekhez való hozzájutásban. Hozzájuk csatlakozott a zentai Rákóczi Ifjúsági Szervezet fiatal önkéntesekből álló csapata is, amelynek tagjai immár napok óta azért dolgoznak, hogy mindenki hozzájusson ételhez és gyógyszerhez egyaránt.

Homolya Ákos, a Rákóczi Szövetség zentai szervezetének elnöke elmondta, hogy tagságuk női tagjai vetették fel először, hogy segíteni kellene az időseknek mindennapos dolgaik elintézésében. Az ötlet neki is nagyon megtetszett, ezért rögtön szervezkedni kezdtek. A tagságból sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez, akik hozták a barátaikat, osztálytársaikat is, így hamar létrejött egy 11 fős csapat. Mindent nagyon alaposan megterveztek, de időközben kiderült, hogy a rendkívüli helyzetek Zenta községi törzskara is ugyanebben a megoldásban gondolkodik. Hogy ne több különálló, ugyanazt a tevékenységet ellátó kezdeményezés legyen jelen a zentaiak életében egymással párhuzamosan, a szervezetnél úgy döntöttek, hogy ők maguk a központi megmozduláshoz csatlakozva fognak segíteni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ők maguk is bevásárolnak az erre igényt tartó időseknek, másrészt meg azt, hogy azóta is toborozzák az új önkénteseket, akiknek a listáját átadják az illetékeseknek.

A munkát a törzskar által megalapított központ koordinálja, amelynek munkatársai természetesen arra is ügyelnek, hogy egy még tünetmentes, de már fertőző önkéntes ne adhassa tovább a vírust éppen azoknak, akiken segíteni próbálnak. Ákos azt mesélte, hogy amikor valaki felveszi velük a kapcsolatot, mert szeretne önkéntesként segíteni, mindig megkérdezik, tapasztal-e magán tüneteket. Ha nem, akkor a jelentkező számára a központ védőmaszkot és gumikesztyűt biztosít, amit a városházán, a reggeli eligazításkor vehetnek át. Orvosi vizsgálat nem történik, de ha esetleg fennáll a fertőzés, a maszk és a kesztyű hatékonyan akadályozhatja meg annak továbbadását.

Az említett eligazításon kapják meg az önkéntesek az aznapi feladatokat, névvel, címmel és bevásárlólistával, amit a munka végeztével aláírva kell visszajuttatniuk a városházára. A központhoz folyamatosan érkeznek be telefonhívások, ezek némelyike pusztán információhoz szeretne jutni, de mások a 65 év fölöttiek számára érvényben lévő kijárási tilalom miatt segítség nélkül nem tudják elintézni a bevásárlást.

Ezzel a problémával szembesült Rebeka néni is, akinek Ákos pénteken délelőtt olyan alapvető élelmiszereket vitt, mint a tojás, a napraforgóolaj vagy a kenyér. Az idős nő hamarosan betölti a 80. életévét, egyedül él. Két nagyobb unokája van, de ők nem gondoskodnak róla. Mivel nehezen mozog, korábban is szüksége lett volna már segítségre, ezért nagyon örült a lehetőségnek, hogy másra bízhatja a bevásárlást. Hosszú élete során sok mindent megélt már, élénken emlékszik a világháborút követő évek nélkülözéseire is. Talán ez az oka, hogy nem ijed meg a járványtól sem. A segítségért ellenben nagyon is hálás: nem tudja, különben hogyan jutna hozzá az alapvető élelmiszerekhez.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Herfert Nóra is, aki Ákoshoz hasonlóan szintén önkéntesként segít a bevásárlásban. Mint mondta, az idősek nagyon hálásak az elvégzett munkáért, hiszen sokan közülük egyedül élnek, és közeli hozzátartozó hiányában valóban szükségük van a segítségre. Pánikot nem tapasztalt a meglátogatott idősek között, és úgy látja, azért fordulnak hozzájuk, mert az érvényben lévő kijárási tilalom miatt másképp nem jutnának hozzá alapvető élelmiszerekhez és gyógyszerekhez. Általában kenyeret, pástétomot, joghurtot, esetleg lisztet kérnek, a gyógyszerek közül pedig főként fájdalomcsillapítókra és nyugtatókra van szükségük.

Szintén részt vesz a munkában Lőrinc Tímea, a Zentai Magyar Kamaraszínház színésznője is, aki szerint az idősek segítése az önkéntesekre is jó hatással van.

– Azzal, hogy jelentkeztem önkéntesnek, magamon is próbálok segíteni. Zentán élek, de kanizsai vagyok, ezért valószínűleg így próbálom pótolni, hogy nem tudok odahaza segíteni a nagyszüleimnek. Szerencsére róluk a családom többi tagja gondoskodik – hangsúlyozta Tímea, aki még csak most jelentkezett önkéntesnek, így a szervezeten keresztül még nem jutott munkához, de tőlük függetlenül már szerzett tapasztalatokat. Bevásárolt a külföldön élő barátok idős szüleinek, befizette a számláikat. Felkereste azokat a környezetében élő időseket is, akikkel egyébként is jóban van, és akik egyébként aktív színházlátogatók. Ha kérik, nekik is elintézi a bevásárlást.

Úgy látja, hogy nemcsak maga a bevásárlás jelenti a segítséget, hanem az együtt töltött idő, a pár perces beszélgetés is – persze szigorúan betartva az előírt két méter távolságot. Ugyanakkor megjegyezte, hogy sok idős személyt látni az utcákon, és hogy tapasztalatai szerint mások sokkal inkább figyelnek rájuk, mint ők saját magukra. Ennek az egyik oka szerinte az lehet, amit Rebeka néninél is tapasztaltunk: akik már sok mindent megéltek, azok nem ijednek meg olyan könnyen. Tímea rámutatott arra is, hogy ezzel a hozzáállással nemcsak magukat sodorhatják bajba, hanem mások számára is megnehezítik, hogy vigyázzanak az idősebb polgártársaikra.

Gruik Zsuzsa 

(Magyar Szó, 2020. március 21.)