A konduktív pedagógiáról értekeztek a Kárpát-medencei koordinátorok
Nagyszabású konferenciát tartottak vasárnap Zentán a Kárpát-medencei magyarok konduktív fejlesztési projektjének keretén belül, ahol a Pető-féle konduktív gyógypedagógiai módszer vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és erdélyi vezetői gyűltek össze, hogy egy ünnepi ülés keretében összefoglalják az eddigi eredményeket és megosszák egymással tapasztalataikat. A konferencia célja az összegzés mellett az előretekintés és a közös célkitűzések megfogalmazása volt.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, illetve Perpauer Attila, a zentai községi tanács oktatással és művelődéssel megbízott tagja, az MNT tagja és egyben a Pető-program vajdasági koordinátora.
A konferencia megnyitóján fölszólalt Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, aki a trianoni békeszerződés óta eltelt száz évre emlékezve kifejtette, hogy az önsajnálat helyett az együttműködés és az összefogás lehetőségeire kell helyeznünk a hangsúlyt. Ennek a Kárpát-medencei együttműködésnek az egyik legszebb példájaként említette a konferenciát és az ennek alapjául szolgáló, a központi idegrendszer sérüléseivel élő emberekért történő összefogást. Mint mondta, mindez azt segíti elő, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság tömeggé silányulás helyett közösséggé nemesedjen.
Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették a Pető-módszer vajdasági megvalósítását, és örömét fejezte ki, amiért a tapasztalatokat összegző tanácskozásra Zentán kerülhetett sor.
Dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium orvos- és egészségtudományi felsőoktatás-fejlesztési stratégiájáért felelős miniszteri biztos, valamint a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese felszólalásában hangsúlyozta, hogy a konduktív pedagógia lényege a tanulni tanítás és a rávezetés, illetve nemcsak a betegségnek, hanem magának a betegnek a gyógyítása. Mint mondta, a határon túli magyaroknak úgy kell részesülniük a konduktív pedagógia tudományából, hogy az megtartó erőt jelentsen számukra.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint a konduktív pedagógia segítségével történő gyógyítás azt a jézusi módszert alkalmazza, amely nemcsak utat mutat az embernek, hanem fel is akarja emelni, teljessé szeretné tenni az életét. Azt is elmondta, hogy a Pető-módszer elterjedése a Kárpát-medence magyarságának körében a határokon átnyúló együttműködés egyik legsikeresebb példája.
A konferencia megnyitóján Zsebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának dékánja is fölszólalt. Mint mondta, a Pető-módszer segítségével évente mintegy 1700 fő idegrendszeri sérüléssel élő gyerek és felnőtt habilitációja és rehabilitációja történik a Pető András Kar gyakorlóterületein, mióta pedig a határon túli magyarok körében is elindították a programot, ezt a számot sikerült megduplázniuk. Hozzátette, hogy a közeljövőben Eszéken is szeretnék elindítani a konduktív szűrést, tanácsadást és fejlesztést, ezzel pedig a Pető-módszer a történelmi Magyarország mindegyik elcsatolt területén elérhetővé fog válni.
Az ünnepélyes megnyitó után a jelenlévők Feketéné Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktora, a konduktív pedagógiai központ igazgatója előadását hallgathatták meg a szakemberképzés fontosságáról, majd Csuka Pál, a kar Kárpát-medencei programvezetője ismertette a 2014-től napjainkig zajló munkát. Ezt követően a jelenlévők meghallgatták a vajdasági képzésben résztvevők beszámolóját.
A konferencia zárásaként a jelenlévő koordinátorok kerekasztal-beszélgetésen ismertették egymással a megvalósítás helyi gyakorlatait. Felvidéket Géresi Róbert református püspökhelyettes, Kárpátalját Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Erdélyt Kató Ibolya, a Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány és az illyefalvi Pető András Fejlesztő- és Képzőközpont vezetője, Király Lajos református esperes, Sarkadi Zoltán, Székelyudvarhely polgármesteri referense és Mezei Ödön baptista lelkész, Vajdaságot pedig Perpauer Attila képviselte.
Sarkadi Zoltán lapunknak elmondta, hogy a konduktív pedagógia által hatékony segítséget tudnak nyújtani az erre rászorulóknak, ezért fontosnak tartja a program folytatását. Hasonlóan vélekedett erről Kató Ibolya is, aki hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy összegyűltek a Pető-módszer Kárpát-medencei koordinátorai, és ezáltal lehetőség nyílt a személyes találkozásra és tapasztalatcserére. Makuk János szerint a Pető-módszer különböző Kárpát-medencei régiókat képviselő koordinátorai mindenhol hasonló problémákkal küzdenek, a konferencia pedig lehetőséget teremtett arra, hogy megismerjék egymást, megosszák a gondjaikat, és ötleteket adjanak egymásnak.
Perpauer Attila sikeresnek ítélte meg a konferenciát. Elmondta, hogy közös célként a megkezdett munka folytatását határozták meg, illetve azt, hogy megerősítsék az elszakadt területek felzárkóztatását. A régiók koordinátorai közötti együttműködésről úgy véli, hogy az várhatóan egyre gördülékenyebb lesz, hiszen a most megtörtént személyes kapcsolatfelvétel lehetővé teszi, hogy a felmerülő problémákat gyorsabban meg tudják oldani.
Gruik Zsuzsa
(Magyar Szó, 2020. március 9.)
Fotó: Herédi Krisztián
