A sör, amely összetartó erőt is jelent
Az élet minden területén vannak bizonyos dolgok, amelyek megjelenésüket követően annyira felkapottá válnak, hogy szinte kultikus státuszt érnek el, jelenséggé, életérzéssé növik ki magukat. Az üdítőitalok területén ilyennek tekinthető a Coca-Cola és a Pepsi, az öngyújtók körében a kovaköves és benzines Zippo öngyújtók, a ruházatok esetében a Levi’s farmerek, és végtelenségig lehetne folytatni a sort. A sörök esetében kissé összetettebb a dolog, mert minden nemzetnek megvan a saját nedűje. Ami az íreknek a Guinness, a szerbeknek a Jelen sör, a Kárpát-medencében élő magyarság számára minden bizonnyal a Tiltott Csíki és annak különböző variációi.
Nem egész egy évvel ezelőtt készítettünk beszélgetést Bővíz Szilárddal, a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúrában gyártott bock típusú sör szerbiai forgalmazójával, aki 2018 karácsonya óta népszerűsíti és terjeszti fáradatlanul a jóféle árpalevet, és akinek sátra, sörcsapja és szimpatikus csaposai nélkül ma már szinte elképzelhetetlen egy-egy nagyobb vajdasági rendezvény. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy ez alatt az idő alatt mennyire sikerült meghonosítania térségünkben a székely sörmárkát.
– Ez egyfajta felmérés is volt számomra, mert ahogyan a tanári pályafutásom során, úgy a sörforgalmazás terén is megtapasztaltam a lakosság létszámának rohamos csökkenését, illetve az elvándorlás mértékét – kezdte beszélgetőtársunk, aki elmondta, hogy a tavalyi év folyamán egy bizonyos dobozos termék forgalmazásával kezdtek, márciusra már az üveges sörök kivizsgálását is elintézte. Mindezt egyedül csinálta, mivel az idő múlásával hiába sikerült egy nagyon lelkes csapatot összeverbuválnia, már közülük is vannak, akik kimentek külföldre dolgozni. Ennek kapcsán a zentai fiatalember elmondta, hogy idén mindenképpen fel szeretne venni egy olyan embert, aki szívvel-lélekkel dolgozna mellette, hogy egy kicsit levegye a válláról a terhet, mert eddig a kiszállítástól kezdve a reklámon, a behozatallal és kivitellel kapcsolatos tennivalókon keresztül az autó javításáig mindent magának kellett megoldania.
Beszélgetőtársunk rámutatott arra is, hogy miután belevágott a Csíki Sör forgalmazásába, azzal is kénytelen volt szembesülni, hogy kisebb és keményebb a sörpiac, mint ahogyan elképzelte. A külföldi kezekben lévő hazai sörgyártók ugyanis szerződéseikkel annyira kezükben tartják a piacot, hogy szinte lehetetlen bejutni, és ahova már ennek ellenére is sikerült bejutniuk, onnan is el szerették volna zavarni őket.
– Megtörtént, hogy ezeknek a gyártóknak a területi képviselői letépték a reklámplakátjainkat – jegyezte meg nevetve, majd kiemelte, hogy Szerbiában a falvak és a városok szegényesek, ahogyan közeledünk valamelyik nagyvároshoz, egyre több ugyan a pénz, a nagyvárosokba viszont a nagy sörgyárak szerződései miatt nagyon nehéz bejutni, vagy annyira tisztességtelenek a kiskocsmák és sörözők tulajdonosai, hogy egy-két rendelés után nem fizették ki az általa forgalmazott termékeket. A zentai fiatalember annak függvényében, hogy mekkora rendelésről van szó, illetve hogy melyik a gazdaságosabb, három-négy gépjárművel is járja a vidéket, azt azonban még nem számolta össze, hogy mekkora távot is tett meg azokkal az elmúlt több mint egy évben. A legnagyobb költséget a kiszállítás és a reklámozás jelenti számára, és csak a Csíki Sör forgalmazásával elmondása szerint a pozitív nullát sem érte el egyelőre. Emellett ugyanis pályázatok írásával is foglalkozik, és jelen pillanatban ez tartja fenn a vállalkozását.
– Az elkövetkező évek mutatják majd meg, hogy Csíki Sör meg tud-e maradni a hazai piacon, de azt tapasztalom, kedvelik az emberek, és a kézműves sörök kategóriájában jó eladásunk van – jegyezte meg Bővíz Szilárd, aki hozzáfűzte, a többi kézművessör-főzdével is jó viszonyt sikerült kialakítania.
– Kezdetben mindenki haragudott a Csíki Sörre, mert féltek, hogy megjelenésével kitúrja őket a piacról, szerintem azonban nem kitúrni kell egymást, hanem segíteni – hangsúlyozta beszélgetőtársunk, aki úgy érzi, sikerült megtalálnia a jó utat, és maga a gyártó is jó csapattal rendelkezik, valamint jó politikát is folytat.
Szilárd több hazai kézművessör-fesztiválon, mezőgazdasági kiállításon is népszerűsítette az elmúlt időszakban termékeit. Ezek közül a rendezvények közül a legnagyobb az újvidéki Oktoberfest volt, amelyet Németország nagykövete nyitott meg, és kellemesen meglepődött, amikor a nagyszabású rendezvény VIP-részlegéről többen többször is megfordultak a Csíki Sör pultjánál, hogy igyanak a „tiltott” sörből.
– Rajtunk kívül még nagyjából ötven kézműves sörös is kiállított a vásáron, de a rendezvény szervezője is többször visszajött, hogy igyon a barna sörünkből – mesélte a zentai fiatalember, aki hozzáfűzte, hogy tűrhetőre sikeredett az eladásuk is a rendezvényen.
– A visszajelzések pozitívak, de a nagyvárosokba nem tudunk bejutni, megteremteni a lehetőségét annak, hogy szélesebb körben is megkóstolhassák ezt a sört, és nagyon nehéz új üzletfeleket találni, akik szívvel-lélekkel csinálnák ezt – fogalmazott Szilárd, aki elmesélte azt is, hogy a csíkszentsimoni gyártó is saját sörözők megnyitásában gondolkodik, valamint azt is, hogy a legutóbbi csapatépítőjükön elhangzott, két éven belül kétszáz ilyen söröző megnyitását tervezik, és azt szeretné, ha nálunk is találna olyan üzletfelet, aki szível-lélekkel csinálná ezt a térségünkben, az erdélyi gyártó pedig támogatást is tudna neki nyújtani ebben. Az elképzelések alapján a vendéglátóegységekben ételeket is felszolgálnának, illetve kapni lehetne a csíkszentsimoni gyártó többi termékét: tömény, szeszes italokat, sörpárlatokat stb.
– Amennyiben egy ilyen komplett programot meg tudunk valósítani, akkor jó úton kezdünk el járni, amelyet pedig eddig kitapostam, az egyfajta kezdet, jöhetnek a következő lépcsőfokok – fogalmazott Szilárd, hozzáfűzve, hogy szerinte évekbe telik majd, mire itt egy olyan csapat és rendszer kialakul, amellyel tényleg érvényesülni lehet.
Beszélgetőtársunk tervei között az idei nyárra a Csíki Sör nevével fémjelzett hagyományápoló események megrendezése is szerepel. Szilárd ennek kapcsán elmondta, hogy számára ez az ital mindig is többet jelentett egy átlagos sörnél, és közösségünkben összetartó erőt is jelent, amely a mi kultúránkhoz is hozzátartozik.
– A mi kultúránkat a fiataloknak támogatniuk kell. Nemcsak ivással, hanem kultúránk ápolásával is, ami számomra például képzőművészeti vagy fafaragótábort, esetleg táncházat is jelenthet, vagyis olyasmit, ami számunkra és gyermekeink számára elérhető, ahol ott lesz a Csíki Sör és a magyar közösség is. Ezt próbálom megszervezni a Tisza mentén annak érdekében, hogy valamilyen kulturális élményt is adjunk a rendezvényeinkkel – hangsúlyozta beszélgetőtársunk, aki elmondta, hogy a Zenta közelében lévő üdülőhelyen, a Halászcsárdán szeretne szervezni egy fafaragótábort, és most pályáznak egy rendezvényre, amelyre a terveik szerint a nyár folyamán, a Dombos Fest után egy-két héttel kerül majd sor.
– Meg szeretném törni a helyiek szomorúságát. Zenta egy kicsit depresszióssá vált, és ezen szeretnék változtatni – jegyezte meg a fiatalember, aki szerint rajta kívül mások is vannak, akik ezen változtatni szeretnének, ezért várják a támogatásukat. Mint mondta, mindent megtesznek azért, hogy minél többen megmozduljanak, és a fafaragótáborban született alkotásokat ott szeretnék hagyni a Csárdán, a képzőművészeti alkotásokra pedig esetleg licitációt is szerveznek.
– Ezeknek az ötleteknek a kidolgozásán ügyködünk, és úgy gondolom, hogy a nyárra tudunk egy tartalmas programot szervezni a zentaiaknak és a környékbelieknek – jegyezte meg végszóként a Csíki Sör szerbiai forgalmazója.
Horváth Zsolt
(Magyar Szó, 2020. március 4.)