A zentai Városi Múzeum hagyományos, immár 21. karácsonyi néprajzi kiállításának látogatói ezúttal a napsugaras zentai oromfalakkal, ma már letűnőfélben lévő alkalmazásukkal, hagyományukkal ismerkedhettek meg. A jelenlévőket elsőként Pejin Attila történész és muzeológus, a kiállítás rendezője köszöntötte, aki elmondta, miközben a Tisza menti város utcáit járta, rácsodálkozott arra, hogy mennyi napsugaras oromfal maradt meg, és ez alapján született meg az idei karácsonyi kiállítás témája. Ezt követően a tárlatot Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet nyugdíjas munkatársa nyitotta meg, aki pályakezdőként került először kapcsolatba a napsugaras oromfalakkal és Zentával.
– Aki csak egy kicsit is szereti Zentát, annak a napsugaras oromzatokhoz is egy kicsit van köze – nyilatkozta napilapunknak a néprajzkutató, aki elmondta, először Tripolszky Géza és Benes József foglalkozott a témával, még a múlt század ötvenes–hatvanas éveiben, amikor a városban található összes ilyen oromzatot lefényképezték, majd amikor Valéria elkezdett dolgozni a szabadkai székhelyű műemlékvédelmi intézetben, akkor Tripolszky Géza végigvezette őt a városban, és megmutatta neki, hogy mi az, amit ő megbecsülendőnek tart ezekben, majd Valéria és munkatársai a kilencvenes években még egyszer utcáról utcára járva lefényképezték a napsugaras oromzatokat, amelyekről Zágrábban a néprajzosok világtalálkozóján is tartott előadást. A néprajzkutató kifejtette, a napsugaras oromzatú házak Zenta védjegyei, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ezeknek a házaknak nagyon sok közük van a karácsonyi ünnepekhez is, ugyanis ott van bennük a napsugár, amit a Jóisten szemének is tartanak, és ez az „istenszem” az, ami megvédi a ház lakóit.
– A Jóisten védje meg továbbra is a zentaiakat ezekben a szép napsugaras oromzatú házakban – emelte ki a néprajzkutató, aki elmondta, a zentaiak sokáig nagyon szerették ezeket a napsugaras házakat, mert ez kifejezte azt, hogy van pénzük és ügyesek.
– Ez a város fellendülését jelentette – jegyezte meg, hozzáfűzve, amikor ő fotózta az oromzatokat, akkor nem nagyon szerették azokat, mert attól féltek, hogy a műemlékvédelmi intézet rátenyerel az épületekre, viszont most, amikor Pejin Attila ismét lefotózta, az látszik, hogy a zentaiak megint rájöttek arra, hogy megőrzendő értékekként kell tekinteni rájuk, hiszen nagyon sok felújított napsugaras oromzatú házat is talált, sőt még olyanokat is, amelyeket újonnan építettek.
– A Jóisten továbbra is a napsugaras oromzatú házakon keresztül vigyázni fog a zentaiakra – jegyezte meg végszóként a néprajzkutató.
Horváth Zsolt
(Magyar Szó, 2019. december 24.)