A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást ma este a Zentai Alkotóházban, a Történelem Egy Órában elnevezésű programsorozat keretében Romsics Ignác, az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója.
A rendezvény kezdetén Hugyik Richárd, a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, a Történelem Egy Órában elnevezésű rendezvénysorozat elsődleges célja, hogy neves magyarországi és vajdasági történészek előadásai révén mutassák be a zentai közönségnek azokat a világtörténelmi eseményeket, amelyek egybeforrnak a magyarság és a Kárpát-medence történelmével, majd a rendezvény folytatásában Romsics Ignác beszélt Magyarországnak az első világháborúban betöltött szerepéről, valamint azokról a történésekről, amelyek a trianoni békeszerződéshez vezettek.
– Előadásomban elsősorban az első világháborúról és azon belül Magyarország szerepéről beszéltem, mivel ez volt a szervezők kérése, valamint kitértem az 1918 őszi, Károlyi-féle forradalomra és az azt követő bolsevista Tanácsköztársaságra, amelyeket ezúttal ugyan összekapcsoltunk, de nagymértékben különböztek egymástól, hiszen az egyik tulajdonképpen demokratizálni akarta Magyarországot, a másik viszont egy szovjet-típusú átalakulást próbált véghezvinni. Az előadás során szó esett az első világháborús technikai fejlődésről is, arról, hogy a hagyományos fegyvernemek mellett milyen új fegyvereket vetettek be a tanktól kezdve a gázon át egészen a géppuskáig, valamint kitértem a frontokra is, arra, hogy a magyar katonák melyik frontokon harcoltak, illetve arra is, hogy a szomszédos államok, köztük például Szerbia vagy Románia milyen területi követeléseket támasztottak a háború alatt, és milyen ígéreteket kaptak ezeknek a teljesítésére vonatkozóan. Mindezt azért tartottam fontosnak, mert úgy vélem, ezek voltak azok a momentumok, amelyek megelőlegezték Trianont, és amelyek Trianon irányába mutattak – foglalta össze Romsics Ignác, akinek előadását követően az egybegyűltek is feltehették kérdéseiket a neves történésznek és egyetemi oktatónak.
H. A.
(Vajdaság Ma, 2019. február 27.)