Közös kulturális örökségünk ereklyéi

Az Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi című Interreg–IPA CBC Magyarország–Szerbia projektum eddigi eredményeiről számolt be a zentai Városháza Zöld termében megtartott közös sajtótájékoztatóján ma délután Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója és Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója. A sajtótájékoztatót követően pedig a zentai Alkotóházban bemutatták A Dél-Alföld agrár- és ipartörténete a 19–20. század fordulóján című kiadványt.

– A Zentai Történelmi Levéltár és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi című projektuma 2018 márciusában azzal a céllal kezdődött el, hogy felkutassa és bemutassa a Dél-Alföld azon ipari és agrártörténeti értékeit, amelyekre mostanáig nem irányult kellő figyelem. Ezek az értékek a levéltár részéről elsősorban olyan iratok és dokumentumok, amelyeken keresztül megismerhetők a korszak gazdasági életének jellemzői és szereplői. A tavalyi év folyamán lezajlott egy átfogó levéltári kutatás a zentai és a szabadkai történelmi levéltárakban, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában. Ezen kutatás eredményeként elkészült egy olyan cégadatbázis, amely a bácskai Tisza mente településein, illetve Szegeden és környékén 1876 és 1920 között bejegyzett cégek adatait tartalmazza – hangsúlyozta Fodor István, hozzátéve, a projektum keretében összesen négy kiadványt terveztek, amelyekből az első már el is készült.

– Egy olyan tanulmánykötetről van szó, amelynek célja, hogy bemutassa a 19–20. századi paraszti mezőgazdasági társadalmat, a gazdálkodók életét. A kiadvány a lehető legközérthetőbb stílusban próbálja megszólítani az érdeklődőket, bevezetve őket a közgyűjtemények igen izgalmas világába – emelte ki a levéltár-igazgató, aki elmondta, ugyancsak tavaly zajlott le Az elfelejtett múlt – Az ipari és mezőgazdasági termelés gyökerei című, középiskolás diákok számára kiírt helytörténeti pályázatunk, és a beérkezett tanulmányok közül a zsűri által legjobbnak ítéltek a most megjelent tanulmánykötetbe is belekerültek.

– Elindult a projektum Facebook-oldala, illetve elkészült a www.ipalives.com címen elérhető tematikus weboldal is, amely naprakész információkat tartalmaz az elért eredményekről, illetve tervezett eseményekről, valamint megtalálható rajta az említett cégadatbázis is. Idén két újabb kiadvány jelenik majd meg, két ún. forráskiadvány, amelyeknek a már elkészült adatbázis szolgál alapjául. Emellett nyári tábort szervezünk középiskolások számára, illetve részt fogunk venni az emlékpark vándorkiállításának létrehozásában is – tette hozzá a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója.

– Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark már korábban is rendelkezett egy mezőgazdasági gépgyűjteménnyel, amelynek anyagát az 1970-es évek végén Hantos Mihály, a Csongrád Megyei Tanács kultúráért felelős alelnöke javaslatára kezdtek el gyűjteni, illetve nem túlzás azt állítani, hogy a gépek nagy részét maga gyűjtötte össze a környékbeli termelőszövetkezetekből. Ez a gyűjtemény azon mezőgazdasági gépeket tartalmazta, amelyek a 19–20. század fordulóján a magyar agráriumban használatosak voltak. Ez a gyűjtemény az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenjének az agrárnépesség életmódját bemutató kiállítása mellett volt elhelyezve, ám a darabjai a kiállítás szabadtéri jellege miatt sajnos nagyon rossz állapotba kerültek, ezért az emlékpark akkori vezetése már 2013-ban felismerte, hogy tető alá kellene helyezi ezeket a gépeket – magyarázta Kertész Péter, hozzátéve, ezért is örültek annak, amikor a Zentai Történelmi Levéltár megkereste őket azzal, hogy kapcsolódjanak be ebbe az agráriumot érintő kutatásba.

– A pályázat a tudományos kutatás mellett lehetőséget kínált arra is, hogy egy igen nívós kiállítással örvendeztessük meg egyrészt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba érkező látogatókat, másrészt azokat az embereket, akik érdeklődnek a 20. század eleje agrárnépességének életmódja iránt. El kellett végeznünk a 2013-ban raktárba került 22 mezőgazdasági gép restaurálását, és meg kellett terveznünk egy olyan gépszínt, amelybe ezek a gépek bekerülhetnek. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a szabadtéri néprajzi gyűjtemény olyan kiállítóhely, amely azokat az épületeket, illetve belső enteriőröket öleli fel, amelyek muzeális értékű eszközökből állnak. A skanzenben tehát hitelesen próbáljuk bemutatni a huszadik század elején élt Csongrád megyei agrárnépesség mindennapjait, arról azonban fogalmunk sem volt, hogy ezek a mezőgazdasági gépek a maguk idejében milyen épületekben voltak elhelyezve. A kutatás nagy segítségünkre volt ennek a problémának a kiküszöbölésében, ugyanis találtunk egy gépszínt ábrázoló fotót, amelynek segítségével megpróbáltunk egy olyan épületet tervezni, amely beilleszthető a skanzenbe. Ám mivel nem tudtunk teljesen hiteles épületet kialakítani, ezért az nem a skanzenben kap helyet, hanem néhány méterrel odébb. Az építkezés jelenleg is folyamatban van. A terveink szerint március végére vagy április elejére elkészül a gépszín, amely egy több mint 200 négyzetméter területű, fa szerkezetű épület lesz. A kialakításához bontott téglát és bontott cserepet használunk fel. A mezőgazdasági gépek restaurálása nagyrészt befejeződött, és azt gondolom, hogy a kutatás hátralévő részét nagyon jól ki fogja egészíteni az a vándorkiállítás, amelynek anyagát a levéltáros kollégákkal közösen fogjuk kialakítani – fogalmazott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója.

A sajtótájékoztatót követően a zentai Alkotóházban ünnepélyes keretek között bemutatták az Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi című projektum keretében megjelent A Dél-Alföld agrár- és ipartörténete a 19–20. század fordulóján című kiadványt. A nagy érdeklődés mellett megtartott könyvbemutatón a kötet szerzőivel, Gál Lászlóval, Molnár Tiborral, Rotár Krisztinával, Szenti Csillával, Tóth Antallal és Vincze Gáborral Szűgyi Ferenc, a zentai Történelmi Levéltár munkatársa beszélgetett.