Egymásra figyelő, jótékony várakozás

A világ tele van csodával, természetesen csak akkor, ha hisszük a titokzatosságot, a várakozást. Az ádventi időszakban megszaporodik a jótékonykodás, a tenni és segíteni akarás. Amikor adunk, egy kicsit magunkból is adunk. Jóságot, szeretetet és azt, hogy a közösségünk felismeri azokat a helyzeteket, amikor kell még egy kicsi, kell még egy apró részlet, hogy összeállhasson az egész, hiszen mindenkinek szüksége van mások figyelmére, szeretetére.  

A másokról való gondoskodás, az apró dolgokra való odafigyelés nemcsak az egyén, hanem a közösség számára is óriási jelentőséggel bír. Ilyen rendezvények sora indul újra útjára az elmúlt hetekben községünkben, a kisközösségek sorra szerveztek számukra fontos jótékonysági rendezvényeket. Gyűjtöttek óvodának, iskolának és rászoruló gyerekeknek, illetve szervezeteknek is. A Stevan Sremac Általános Iskola felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály kihelyezett tagozata az iskola szebbítésére és jobbítására gyűjtött. A kevi Móra István Művelődési Egyesület a helybeli óvoda belső terének otthonosabbá tételére. A Stevan Sremac Általános Iskola felhívást intézett tanulóihoz és pedagógusaihoz, hogy lehetőségeikhez mérten gyűjtsenek adományokat a Kéz a Kézben Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Civil Szervezetnek. És a sort szerencsére még sokáig folytathatnánk.

Ádvent van, ha jobbak akarunk lenni, itt a lehetőség, hogy jobbak legyünk! Hiszen erről (is) szól az ünnep!

Perpauer Attila