Határon átnyúló együttműködés a kultúráért

Folytatódik a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, Magyarkanizsa önkormányzata és a szegedi Porta Novum Nonprofit Kft. közös projektuma. A partnerek egy Magyarország–Szerbia IPA határon átnyúló együttműködési programot valósítanak meg, amelynek címe A víz új kultúrája (Cultstream – HUSRB/1602/32/0039). A projektről Hugyik Richárdot, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatóját kérdeztük, aki elmondta, a projekt általános célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a szülőföld megtartó erejére, a turisztikai vonzerőre, a természeti kincsek fontosságára.

– A projektum idén május elsején kezdődött, és jövő év október 31-én ér véget, az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg. Nem egy előzmény nélküli projektről van szó: 2013-ban indult a Cultrail projekt, közismertebb nevén a Sínbusz Fesztivál. A rendezvény a művészetekre, illetve a határok átjárására, a kapcsolattartásra helyezte a hangsúlyt. Erre a nagy szakmai elismerésben részesült projektumra épült rá a mostani, azzal a különbséggel, hogy az útvonalat Szabadkáról a Tisza mentén fekvő két városra, Magyarkanizsára és Zentára helyeztük át – mondta az igazgató. Hozzátette, hogy Zenta vonatkozásában eddig két rendezvény valósult meg a projekt keretein belül: a Zentai Művésztelep és a zEtna Irodalmi Fesztivál. Ezenkívül a közösségi médiában folyamatosan jelenik meg a projektum elemeinek és eredményeinek feltöltése és értékelése, és zajlik a weboldal kialakítása is.

Megtudtuk azt is, hogy több nagy múltra visszatekintő zentai rendezvényt is beemeltek a projektbe:

– A Zentai Művésztelep a volt Jugoszlávia országainak első művésztelepe, amelyet Ács József topolyai származású, Zentán élő festőművész alapított meg 1952-ben, azóta folyamatosan működik. Idén a projekt keretében a Tisza folyó, a cultstream, azaz a művészetek áramlása, valamint az utak cím is fontos témája volt a művésztelepnek, illetve az 1968-as happeningről is megemlékeztünk. A rendezvény sikeres volt, a támogatásoknak köszönhetően jelentős eredményeket tudtunk elérni. Meglátásunk szerint az itt lévő művészek alkotó energiái összeadódtak, és a művészekre jellemző egyéni alkotásmód mellett egyfajta csoportidentitás, csoportkohézió is létrejött. Ősszel valósult meg a zEtna Irodalmi Fesztivál, amelyet szintén bekapcsoltunk a projektbe. Az irodalmi beszélgetések témája is a vízhez kapcsolódott. Beszédes István, a fesztivál fő szervezője ezt nagyon kreatívan ragadta meg Tuvalun, a világ egyik legkisebb államán keresztül, amely kilenc szigetre oszlik. Jövő májusban rendezzük meg az Énekelt Versek Zentai Fesztiválját, ahol a hagyományoknak megfelelően a pénteki napon történik meg a verseny, szombaton pedig a Kaláka együttes lép fel a fesztivál díszvendégével. Júniusban kerül majd sor a Tiszavirág Fesztiválra, amelyet Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete szervez. Reménykedünk benne, hogy színvonalas műsort fogunk összeállítani. Együttműködünk a szegedi fő partnerrel is, akik irodalmi beszélgetések, művészeti találkozók révén próbálják meg a magaskultúrát beemelni az egyébként fesztiváljellegű rendezvénybe.

Arra a kérdésre, hogy miért hasznos a zentaiak számára a projekt megvalósítása, az igazgató elmondta, hogy a város a Tisza menti régió egyik legjelentősebb települése: a híd és az észak–déli közlekedési folyosó miatt fontos, előnyt jelentő közlekedési csomópontban helyezkedik el. Hozzátette, hogy a zentaiak számára mindig is fontos volt, hogy a település városias jelleget öltsön, ezért az elmúlt évszázadokban több különböző regionális jelentőségű intézményt is létrehoztak. Ilyen a Zentai Közkórház, amely a vajdasági magyarság egészségcentrumának tekinthető, emellett Zenta oktatási és kulturális központként is ellátja feladatait. Hangsúlyozta, hogy a projekt rendezvényei felhívják a figyelmet Zentára, segítenek a hosszú távon is eredményes nemzetközi kapcsolatok kialakításában, és közvetve gazdasági hasznot is hoznak.

Gruik Zsuzsa

(Magyar Szó, 2018. december 20.)