Szerda este nem mindennapi eseményre került sor a zentai Mojo Clubban, ugyanis rendhagyó módon táncházba várták az érdeklődőket. Új volt ez a helyzet mindenkinek, hiszen a Mojót blues- és jazzhelynek könyveltük el, így a néptánc iránt érdeklődőknek érdekesnek tűnt ennek az épületnek a falai közé néptáncolni menni. Aztán mégis minden nagyon jól sült el. Este nyolcra annyian voltak a Mojóban, mint egy jó hétvégi koncerten, vagyis szabad asztal egyáltalán nem, sőt talán még szabad állóhely sem nagyon akadt.
A földszinten addigra már rákezdtek a zenészek, és a táncoktatás is elkezdődött. Legalább ötvenen táncoltak, akkora volt lent a tömeg, hogy nehezen lehetett mozogni, de senki sem panaszkodott. Az oktatók a zentai felnőtt- és gyermektánccsoportok vezetői, Gnädig Kornélia és Baji Endre néptáncpedagógusok voltak, akik a legkönnyebben elsajátítható táncokkal kezdték a programot. A moldvai körtáncok sokakat a tánctérre csalogattak, olyanokat is, akik egyébként nem járnak néptáncra, vagy nem ismerik a táncokat, hiszen az egyszerű lépések pár perc alatt megtanulhatók. Természetesen a folytatásban a mezőségi táncokba is belekóstolhattak a résztvevők, sőt a szabad tánc idején Kalotaszeg és más tájegység táncai is sorra kerültek. A muzsikát a Vajdasági Trió szolgáltatta Juhász Gyula brácsással, Keszég Ákos prímással és Jovánovity Péter bőgőssel, majd ahogy telt az idő és folyt a bor, még Virág György is közéjük állt hegedülni. A táncház nem csak a zentaiakat mozgatta meg, hiszen érkeztek vendégek Adáról, Óbecséről, Csókáról, sőt még Deszkről is. Akik nem akartak táncolni, azok sem unatkoztak, hiszen élő népzene mellett vacsorázhattak, iszogathattak, beszélgethettek.
Ilyen ugyan még nem volt, de hogy a jövőben lesz, az biztos, hiszen osztatlan volt a siker. Elégedettek a szervezők, az oktatók, a szórakozóhely tulajdonosa, jól érezték magukat a résztvevők, vagyis már csak azt kell eldönteni, hogy decemberben melyik napot jelöljék ki a folytatásra.
Homolya Horváth Ágnes
(Magyar Szó, 2018. november 23.)
(Fotó: Szabó Nóra)