A tárgyi anyanyelvünk elsajátítása érték
A Hagyományok Háza vajdasági hálózata – amelynek a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet ad otthont Zentán – október 26–27-én először szervezte meg Vajdaságban – a zentai Városi Múzeum képtárában – a népi iparművészeti alkotások zsűrizését.
„Mestereink – mint kreatív alkotó emberek – folyamatosan munkálkodnak a megújulás lehetséges formáin, és erre nemcsak az alkotói belső igény, a pályázatok kihívásai, de a piac is kényszeríti őket. Egy, a ma embere számára dolgozó népi kézművesnek, népi iparművésznek létkérdés, hogy olyan használati, díszes ajándéktárgyakat készítsen, melyek bár egyértelműen tükrözik a forrást, az etnikus specifikus stílusjegyeket, de mégis korszerűek, szépek, a XXI. század környezet- és öltözködéskultúrájába illőek” – áll Beszprémy Katalin köszöntőjében A népi iparművészeti alkotások minősítésének megújult szempontrendszere c. kiadványban.
A zsűriztetés olyan szakmai megerősítést, útmutatást nyújthat az alkotóknak, amely állandó fejlődésre ösztönöz. A folyamatos zsűriztetéssel, illetve a megfelelő mennyiségű zsűriszám megszerzésével elnyerhető a Népi Iparművész cím. Az alkotók lezsűrizett termékeikre Páva védjegyet igényelhetnek. A Hagyományok Háza tanúsító védjegye arról tájékoztatja a vásárlót, hogy az adott termék ellenőrzötten kiváló minőségű, így a minőséget illetően kizárja a fogyasztók megtévesztésének lehetőségét.
A hétvégi zsűrizésre 34 alkotó jelentkezett Vajdaság egész területéről összesen 120 alkotással. A zsűrizésen jelen voltak a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának munkatársai, Csákányi Zoltán, Illés Vanda és Molnár Fanni, öt zsűritag: Mónus Béla, Hadikfalvi Andrea, dr. V. Szatmári Ibolya, Nagy Gyöngyi és Jókainé Gombosi Beatrix, valamint Vázsonyi Csilla, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa és Nádi Karolina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának munkatársa.
A 120 alkotásból 82 alkotás kapott zsűriszámot, ami majdnem 70%-os arányt jelent. Első alkalomhoz képest ez nagyon jó arány, hiszen a jelentkezések során sok alkotó nem tudta, mire számíthat, hogy alkotása megfelel-e a kritériumoknak, mégis megpróbálták, tapasztalatot szereztek. Hagyományos Mesterremek kategóriában 12 alkotás kapott zsűriszámot, Hagyományos Míves Tárgy kategóriában 32, Modern Mesterremek kategóriában 9, míg Modern Míves Tárgy 20 alkotás lett. A zsűri döntése alapján 9 tárgy minősült ajándéktárgynak.
Az alkotások minősítése 26-án, pénteken zártkörűen zajlott. Másnap, 27-én 10 és 14 óra között szakmai napot tartottak. Az érdeklődőket, az alkotókat, a szervezőket és a zsűrit Illés Vanda, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának vezetője köszöntötte, majd V. Szatmári Ibolya általános értékelést tartott a zsűrizett tárgyakról, valamint kiemelte a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának munkáját. Ezután a szakzsűri egyenként is véleményezte a munkákat, az alkotóknak pedig alkalmuk volt a zsűritagokkal való találkozásra, a valódi szakmai párbeszédre. És meg is történt az eszmecsere, nemcsak a zsűrizésre leadott tárgyakról, hanem sok egyéb témáról is. Sokan hozták el készülőfélben lévő munkáikat, mutattak képet róla telefonjaikban, kérték ki előzetesen a zsűri véleményét, hogy a legközelebbi zsűrizésen még sikeresebbek lehessenek.
A zsűriszámot kapott tárgyakból november közepén kiállítás nyílik majd a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet székházában.
„… elismerést nyert az a tény, hogy a mesterségbeli tudás, tárgyi anyanyelvünk elsajátítása – akár tárgyrekonstrukciók által is – érték, e nélkül nincs továbblépés, de egyben létjogosultságot nyertek a bírálóbizottság előtt a míves, merészebb újító törekvések is” – írja Beszprémy a fenn említett köszöntőben. De ez a mondat hűen tükrözi a hétvégi eseményt is.
Virág Kiss Anita
(Fotók: Nádi Karolina)
