Újabb köztéri szoborral gazdagodott városunk

Újabb köztéri szoborral gazdagodott városunk, ugyanis ma délelőtt ünnepélyesen felavatták a neves zentai születésű történetíró és tanár, Dudás Gyula szobrát, amely a Városi Múzeum épülete előtt kapott helyet. Az alkotás Dudás Sándor, a kiváló topolyai származású, ám évek óta Csongrádon szobrászművész nevéhez fűződik, csakúgy, mint a zentaik körében nagy népszerűségnek örvendő Révész-szobor.

A szoboravatási ünnepség kezdetén az egybegyűltek a Cor Jesu Kamarakórus tagjaival együtt énekelték el a Himnuszt, majd Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, a szobor leleplezésével a zentaiak régi vágya teljesül, hiszen már nagyon régen megfogalmazódott annak az igénye, hogy a jeles zentaiak sorában Dudás Gyula is szobrot kapjon városunkban. Reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a szobor körül található padok rövidesen olyan közkedvelt hellyé válnak a zentaiak körében, amely alkalmat ad számukra az elmélyülésre és a baráti beszélgetésekre, esetleg a tanulásra is. A zentaiak nevében köszönetét fejezte ki az alkotónak, Dudás Sándornak, a szoboröntőnek, Antal Mihálynak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, Magyarország Kormányának, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának és mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a szoborállítás projektumának megvalósításához.

Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke Dudás Gyula életét és munkásságát méltatta beszédében, leszögezve, egy sokoldalú, tehetséges és többféle tudományágban is otthonosan mozgó személy volt, akit kortársai csak „döntő Dudásként” emlegettek, ugyanis heves természete miatt vitáit gyakran volt kénytelen bírósági perrel, sőt párbajjal rendezni. Kifejtette, Dudás Gyula maradandó értékeket hozott létre és hagyott az utókorra, ezért emlékezünk rá ma is tisztelettel, és ezért tartjuk fontosnak azt, hogy egy különleges köztéri szoborral is tisztelegjünk előtte. Beszéde zárásaként arra kért mindenkit, legyen büszke arra az örökségre, amelynek tanúsága szerint a város lakójának mindig is fontos volt anyanyelvén megszólalni és tanulni, a múltról írni, a jövőről álmodni, múzeumot, művésztelepet, színházat alapítani, tárlaton nézelődni, színházba járni, könyvet olvasni, és önérzettel gondolni arra, hogy tehetséges fiatal művészek és világhírű mesterek között élni, naponta értelmes szót váltani velük, nem kiváltságos helyzet, hanem napi igény, amely nélkül nem láthatnánk magunk körül a változásaiban is tetten érhető Tisza menti világot.

A szoboravató ünnepség zárásaként a Cor Jesu Kamarakórus tagjai és Elor Emina színművésznő adtak alkalmi műsort, majd Czegledi Rudolf, Dudás Sándor és mgr. Hajnal Jenő közösen leleplezték Dudás Gyula szobrát, amely a jövőben mindannyiunk számára kiváló lehetőséget kínál majd arra, hogy mellé ülve megpihenjünk és elmerengjünk a minket foglalkoztató kérdéseken.

Máriás Endre

(Fotó: Gergely Árpád)