Az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek szombaton Zentán, ahol a Városháza oszlopcsarnokában In memoriam dr. Rajki Márton címmel életre hívott rendezvényen megkoszorúzták dr. Rajki Márton zentai mártír emléktábláját, majd a Művelődési Házban Tűz az éjben címmel tartottak ünnepi megemlékezést.
A Városháza oszlopcsarnokában Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a Magyar Nemzeti Tanács, Zenta község önkormányzata, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Mozgalom és a Rákóczi Szövetség Zentai Ifjúsági Szervezete képviselői helyezték el az emlékezés virágait dr. Rajki Márton zentai mártír emléktáblájánál, majd a Művelődési Házban a Himnusz dallamainak felcsendülése után Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere mondott köszöntőt, amelyben kiemelte, rendkívül fontos, hogy hűek tudjunk maradni az ’56-os hősök által képviselt elvekhez, értékekhez, és továbbvigyük azt a hitet és egységet, amellyel a magyar nép jövőjéért áldozták az életüket.
– Hatvankét évvel ezelőtt egyszerű emberek, közöttük diákok, pedagógusok, családapák és sokan mások mutatták meg, hogy a magyar nép különleges erővel bír, hogy a szabadságvágy és az igazságérzet elnyomja a félelmet. Az 56-os forradalmárok a maguk jövője mellett a mi jelenünket is építették, és ezért válhattak nemcsak a magyarok, hanem az egész világ szemében is hősökké. A magyar emberek az egész világnak megmutatták, hogy az összetartozás és a haza szeretete mire képes. Mert az volt a legfontosabb, hogy a magyar nép azokban a sorsfordító napokban egységes volt. A közös cél összekötötte a fővárost a vidékkel, a diákokat a munkásemberekkel, a fiatalokat az idősekkel – hangsúlyozta Czegledi Rudolf, hozzátéve, mindannyiunk közös feladata, hogy erősítsük nemzetünk, azon belül pedig a saját közösségünk összetartozását, a magyar összefogást.
Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében kifejtette, sorsfordító időket élünk, amelynek múltbeli tapasztalatait egy olyan évforduló mutatja fel ma, mint amilyen 1956. október 23-a, az ünnep, amely a szabadságot úgy értelmezi, ahogyan azt József Attila tanította, hogy fölszabadíthatjuk és fölszabadítjuk önmagunkat.
– Ebben a megtalált egyéni szabadságban vajon milyen cél, eszme és küldetés egyesíthetne ma leginkább bennünket közösséggé, ha nem épp 1956 nemzeti eszméje, 1956 szívhangja, 1956 vérszava; ezer közös esztendő; magasba emelt, győzelmet ünneplő, dicsőséget hirdető vagy méltósággal, gyásszal és fájdalommal lehanyatló sok-sok zászló és lobogó; közöttük 1956 jelképe, 1956 kilyukasztott zászlója? Bennük rejlik az a titokzatos erő, amely összehozhatja, egymáshoz kötheti a világ magyarságát, a nemzetet. Ha pedig ez megtörténik, akkor 1956. október 23-a nemcsak eltűnő hangulat marad, egy napra korlátozott érzés, hanem olyan életprogram, amely után vágyunk, amelyért dolgozunk az igazságra alapozva, az egyetlen igazságra, amely nélkül sem segítség, sem pedig bizalom nem várható el – fogalmazott mgr. Hajnal Jenő.
Az ünnepi megemlékezés résztvevői a köszöntők után Andrássy Frigyes, „56-os Hűség a Hazához” Érdemkereszt-díjas zeneszerző, író, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekese, a Szirt Együttes vezetője és Andrássy Krisztina, „56-os Hűség a Hazához” Érdemkereszt-díjas zeneszerző, a Magyar Állami Operaház címzetes magánénekesnője és korrepetitora emelkedett hangulatú alkalmi műsorát kísérhették figyelemmel, majd a rendezvény a Szózat közös eléneklésével zárult.
Az ünnepi rendezvénysorozatot Zenta községönkormányzata és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ közösen hívta életre.
Máriás Endre
(Fotók: Herédi Krisztián)